Ne zavarj, épp lopok! – üzeni a kormány
Tovább korlátozza a közérdekű adatok megismerhetőségét a kormány: ezentúl a közérdekű adatokat kezelő szervek az igénylőkkel fizettethetik meg az „adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét”, akadályt gördítve a közpénzek felhasználásának ellenőrzése elé.
Előzetes költségtérítést állapíthat meg a közfeladatot ellátó szerv a közérdekűadat-igénylés teljesítéséért az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, továbbá egyes más törvények módosítása alapján – írja az MTI.
Az Országgyűlés 123 igen és 66 nem szavazattal fogadta el az igazságügyi miniszter által benyújtott előterjesztést.
A törvény szerint a költségtérítés az adatigénylés teljesítésével kapcsolatban felmerült költség mértékéig állapítható meg, annak pontos összegéről az igénylőt előzetesen tájékoztatni kell. Az adatigénylőnek 30 napja van nyilatkozni arról, hogy az igénylést fenntartja-e. Ha fenntartja, akkor a költségtérítést az adatkezelő által megállapított, legalább 15 napos határidőben köteles az adatkezelő részére megfizetni.
A javaslat elfogadásával három fontosabb dologban változnak meg a közérdekű adatigénylés eddigi szabályai: megszűnik az anonim adatigénylés lehetősége; az adatigénylőnek nem csak az adatszolgáltatás technikai, hanem munkaköltségeit is állnia kell, mégpedig előre; a szerzői jogilag védett adatok, dokumentumok esetében nem lesz mód másolásra, csak betekintésre – írja az Index.
A tervezetet komoly tiltakozás kísérte. A TASZ és az Eötvös Károly Intézet megkérdezett alkotmányjogászai szerint a módosítások jelentős visszalépést jelentenek az eddigi szabályozáshoz képest, és alkotmánysértők is.
Négy szervezet, a Transparency International Magyarország, a K-Monitor, az Átlátszó.hu és az Energiaklub az igazságügyi miniszterhez, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez és a parlamenti képviselőkhöz fordult, hogy megakadályozzák a közérdekű adatok megismerhetőségének újabb korlátozását. Álláspontjuk szerint az adatkezelők arra kapnának lehetőséget, hogy határozatlan tartalmú korlátozó rendelkezések önkényes alkalmazásával leküzdhetetlen akadályt gördítsenek a közérdekű adatok megismerésének útjába. Ezáltal a törvényjavaslat, az információszabadság ombudsmani védelmének felszámolását és a számlaszintű adatigénylés bevezetését követően újabb súlyos csapást mérne a közérdekű adatok hozzáférhetőségére.
Tiltakozott az összes ellenzéki párt is, a visszatérő vélemény az volt, hogy a javaslat a korrupciót segíti a közpénzköltés átláthatóságának csökkentésével.
A Magyar Liberális Párt szerint az Orbán-kormány működése során számtalan alkalommal megsértette saját Alaptörvényét, amikor csak bírói ítélettel lehetett kikényszeríteni a közérdekű adatok kiadását az állami szervektől. Ezek kivétel nélkül botrányos, korrupció-gyanús ügyekhez, a közpénzek pazarló felhasználásához kapcsolódtak. A Lázár-féle utazások, a Századvéggel kötött szerződések, a Rogán ingatlanügyletei, Paks II. és megannyi más eset is azt példázza, hogy a közérdekű adatigénylés olyan eszköze az állampolgári ellenőrzésnek, amelytől a Fidesz igyekszik megszabadulni.
A DK az Európai Bizottsághoz fordult a tervezet miatt, azt akarták megtudni, hogy a közösségi jog lehetővé tesz-e ilyen korlátozást, ahogy fogalmaztak, hogy „uniós polgárokat ily mértékben elzárjanak választott kormányuk ellenőrzésének lehetősége elől”.
