Navracsics kölcsönös bizalomról beszélt

A demokrácia egyik alapköve a szólásszabadság. A mindennapokban azonban sokszor csak szabadosságot, hazugságokat, mások lejáratását jelenti. Navracsics Tibor a Kossuth Rádióban úgy fogalmazott: az interneten mára elterjedt az anonim publikálás lehetősége, ami jelentősen kitágította a szólásszabadság határait. A miniszterelnök-helyettes szerint ez visszaélésekhez vezet a mindennapi életben, különösen súlyossá pedig akkor válik, ha ezek az üzenetek politikai provokációkat is rejtenek. Példaként említette a közelmúltban nagy vihart kavart Mohamed prófétáról szóló filmet, írja a

A politikus úgy véli, nem kizárt, hogy egyes gazdasági vagy politikai köröknek állt érdekében a film nyilvánosságra hozatala, de az is elképzelhető, hogy egy felelőtlen csoport polgárpukkasztó akciójáról van szó. Ez a gyakorlat ugyanakkor épp az egyik legfontosabb hosszú távú érdeket semmisíti meg: a társadalom létalapját jelentő kölcsönös bizalmat – jelentette ki.

Mint mondta, most látszik is a muzulmán országokban, hogy akik nem hisznek abban, hogy megvitathatják a kérdésüket egy akár velük ellentétes állásponton lévő személlyel, mert az nem vállalja fel az identitását, magát, vagy ezt a terméket, akkor az erőszakhoz fordulnak, mert az marad az egyetlen lehetőség.

Navracsics: A kereszténységet is gúnyolják

Navracsics Tibor a késve történt bocsánatkérések kapcsán azt mondta: ha már úgy gondoljuk, hogy a kereszténység a legtoleránsabb vallás, a keresztény kultúra megengedheti azt, hogy más kultúrák párbeszédében a vezető, vagy irányító legyen, akkor legyen első akkor is, amikor igaztalan vádak, sértések érnek egy másik kultúrát, egy másik vallást. A miniszterelnök-helyettes hozzátette ugyanakkor: arról sem szabad elfeledkezni, hogy a világ más pontjain a kereszténységet üldözik, gúnyolják, és mintha mi sem állnánk ki sok esetben ilyenkor a keresztényüldözés ellen.

Egyes üzleti és politikai véleményformáló csoportok olyan ügyek esetében is a szólásszabadság határtalansága mellett érvelnek, amelyeknél eddig természetesek voltak a korlátok – folytatta Navracsics Tibor. Ilyenek egyes gyermekekkel kapcsolatos, és szexuális irányú tartalmak a világhálón, többek szerint pedig ezekben az esetekben is gondot jelent, ha határt akarunk szabni a szólásszabadságnak, és a média közlésvágyának – magyarázta.

A napokban a médiahatóság elnöke felvetette annak a lehetőségét, hogy a gyermekvédelmi törvény legyen tekintettel az interneten fellelhető veszélyekre is. A cél a világhálón terjedő bűnözés megakadályozása, a magyar sajtóban azonban ez a kezdeményezés is úgy jelenik meg, mint egy szabadságjog korlátozása – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta: a szabadságjogoknak vannak természetes korlátaik, ezek a felelősség és a tisztesség. A jóhiszemű joggyakorlás és a joggal való visszaélés között pedig húzódik egy fontos határ, amelyet nem szabad elmosni, ellenkező esetben a jog érvényesülését éri támadás – fogalmazott.

Felelősség és bizalom

Több állammal együtt ezért Magyarország is kísérletezik azzal, hogy miként lehet a személyiségi jog eszközeivel határt szabni a sértegetéseknek, az igaztalan állításoknak – mondta a politikus, megjegyezve: a téma biztosan megjelenik majd a Polgári törvénykönyv vitájában. Navracsics Tibor úgy véli: a szempontok ugyan pártpolitikai érdekek mentén rendeződnek, ám annak ellenére, hogy sok mindenben nem értenek egyet, az egymás tiszteletén alapuló párbeszéddel jelezhetik a választóknak, hogy ez egy sokszínű ország. Az ész, a tisztesség és a becsületesség nem ideológiai vonalak mentén oszlik meg – tette hozzá.

A szabadság felelősség nélkül semmit nem ér – emelte ki a politikus. Az a szabadság, amely minden következmény alól mentesít, megfosztja az embert személyiségjegyeitől, lététől, identitásától, és nihilhez vezet – közölte. A modern ember számára ez lehet egyfajta menekülési csatorna is, de hosszú távon magát a szabadságot emészti fel, ami nem létezhet felelősség és bizalom nélkül – mondta Navracsics Tibor a Kossuth Rádióban.