Varga Mihály: a kormány jövőre 1 százalék körüli növekedésre számít

Három fajsúlyos előadóval indult szerda reggel a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciája: egymás után beszélt két miniszter, Navracsics Tibor és Varga Mihály, valamint Hernádi Zsolt Mol-vezér. Míg az előbbiek célja egyértelműen a nemzetközi piacok és a gazdasági szereplők megnyugtatása volt, így optimista prezentációkkal készültek, Hernádi – elsősorban energetikai szempontok alapján, de más világgazdasági folyamatok miatt is – sötétebb jövőképet festett – írja a Telex.

Navracsics: Növekedett a bizalmi szint a magyar kormény és az Európai Bizottság között

A területfejlesztésért és uniós forrásokért felelős miniszter azzal kezdte az előadását, hogy „lesz pénz”. Ezzel arra utalt, hogy pontosan tudja, hogy megnyugtató szavakat várnak tőle a piacok. A beiktatáskor azt mondta, még idén szeretné aláírni az EU-val azokat a megállapodásokat, amelyek a források Magyarországra érkezését biztosítják, ennek realitását még most is fenntartja. Szerinte egyértelműen növekedett a bizalmi szint a magyar kormány és az Európai Bizottság között, ennek fényében tartható az időbeli célkitűzés. Navracsics szerint a bizalmi szint növekedése kiolvasható abból is, hogy az EU két hónappal meghosszabbította a megszavazott reformok a teljesítési határidejét Magyarország számára.

Navracsics Tibor szerint a valósághoz képest túlzóan, indokolatlanul rossz kép alakult ki az EU-ban Magyarország korrupciós szintjéről, ezért volt szükség a fent említett 17 törvényjavaslat megszavazására. Az intézkedések közül kiemelte az Integritás Hatóság megalakítását, amelyről azt mondta egyértelműen független intézmény lesz. A miniszter szerint ha már úgy alakult, hogy ilyen rossz a hazánkról kialakult összkép, és emiatt ilyen lépéseket kellett tenni, megragadhatjuk az alkalmat, hogy „a szükségből erényt kovácsoljunk”. Beszédét azzal zárta, hogy mutassuk meg, hogy a jövőben Magyarország az EU legtisztább, legtisztességesebb, legátláthatóbb országává tud válni.

Ehhez a célhoz a gazdaság szereplőinek együttműködését is kérte, ugyanis szerinte csak „kultúraváltással” érhető el. „Amíg fölényesen nevetgélünk ezeken a célokon, és aztán nem tartjuk be, mert úgy gondoljuk, hogy ez pont ránk nem vonatkozik, akkor nem fogjuk tudni megcsinálni.” Szerinte a magyar kormány partner lesz ebben.

Varga Mihály szerint újra növekedési pályára lehet állítani a magyar gazdaságot

A pénzügyminiszter rövid előadásában a gazdaság néhány alapvető jellemzőjének leírására szorítkozott, és pozitív jövőképet vázolt fel ezekkel kapcsolatban.

A mostani válsághoz ő a korábbi válságkezelések felől közelít, mondta, szerinte mivel a 2010 utáni pár évben, a válságos időszakból kilábalva egyszer már sikerült stabil növekedési pályára állítani a gazdaságot, most is megvan erre az esély. Beszédében kifejtette, hogy az orosz–ukrán háború mindenkit megrenget, de Magyarország közelsége extrán rosszat tesz az ország megítélésének. 

Varga Mihály azt mondta, hogy a három alapvető területen (költségvetési hiány, államadósság, GDP-növekedés) megtette a kormány a szükséges intézkedéseket a megrendült helyzet normalizálására. A hiányt beruházások elhalasztásával, minisztériumi spórolással kezelik, „nem is emelkedett érdemben az államháztartás hiánya május-június óta”, és vélekedése szerint az energiaimport nélkül számolt hiányt sikerülni fog a cél alatt tartani.

Az államadóssággal kapcsolatban kiemelte: az nem csak nálunk, a teljes EU-ban nőtt a Covid alatt, de a magyar kormánynak most az a célja, hogy pár éven belül ismét megközelítse a korábbi, már lecsökkentett szintet. Magyarország finanszírozása szerinte biztosított piaci alapon, túljegyzés van a kötvényekből, a lakossági állampapírok piaca felpörgött: két hét alatt több mint ezermilliárdért keltek el az új, magasabb kamatokat ígérő papírok.

A gazdasági növekedésről azt mondta Varga Mihály, hogy az idei év kedvezőbben is alakulhat, mint az előzetes számítások, az IMF a múlt héten 5,7 százalékot becsült 2022-re nekünk (a korábbi 3,5 után). A kormány 4 százalék körüli vagy egy kicsivel afölötti növekedéssel számol.

A miniszter azt mondta, sok nagy gazdaság recesszióba kerülhet a következő évben, de Magyarországon ezt a forgatókönyvet jó eséllyel elkerüljük: jövőre 1 százalék körül lehet a növekedés, és bízik abban, hogy 2024-től újra visszaállhatunk az egyensúlyi növekedési pályára.

Hernádi Zsolt, a Mol-elnök kevésbé optimista

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója energiapiacra fókuszáló előadása elején közölte, hogy ő kevésbé optimista, mint az előtte szólók. Úgy véli, számításba kell venni, hogy új, kétpólusú (USA és Kína) világrend van kialakulóban, és Magyarország egyelőre keresi a helyét ebben. Oroszország Hernádi megítélése szerint most már egyértelműen a kínai pólushoz fog átkerülni, ez legkésőbb az Északi Áramlat felrobbantásakor végképp eldőlt. 

Hernádi szerint komoly baj a teljes világgazdaságban, hogy az utóbbi években, és különösen a háború kitörése óta, „a politika ördögszekerén utazik az üzlet”, nem az üzleti, gazdasági racionalitás alakítja a politikát és az üzleti célokat, hanem kormányok döntései, ami alapvetően rossz a gazdaságnak.

A Mol-vezér szerint végleg el kell szakadni attól a képzettől, hogy az energia olcsó, és mindenki a saját bőrén fogja érezni.

Hernádi szerint egyáltalán nem egyértelmű, hogyan fogjuk a következő télre pótolni ahiányzó 35-40 milliárd köbméternyi orosz energiát Európában. Ki lehet építeni új kapacitásokat, de ehhz óriási infrastrukturális és logisztikai beruházások kellenek, amelyek több mint egy évig tartanak. Azt mondta, az orosz fosszilis energiafüggőség felszámolásával újfajta függőségek alakulnak ki: egyrészt uniós szinten az új forrásaink irányába, másrészt ha tengeri szállításban gondolkodunk, akkor Magyarországhoz hasonló, tengerparttal nem rendelkező országok esetében a tranzitországok irányába is.

A jelenlegi helyzet a zöld átállás szempontjából is visszás, Németország ugyanis 30 százalékban szénégetésből állítja most elő az áramát, ami 13 százalékos növekedés tavalyhoz képest, a németek lettek a világ hetedik legnagyobb szénimportőrei. Hernádi szerint a megoldás kulcsa három dolog lesz Magyarország számára: az energiafogyasztás csökkentése, erősebb együttműködés a régión belül és a zöld átmenet gyors ösztönzése. A Mol-vezér szerint nem kell nevetgélni azon, hogy más országok spórolnak, hogy az emberek hideg vízben zuhanyoznak – ez ma a valóság. A takarékosság nem bűn, a pazarlás a bűn.

A zöld átmenethez, a megújuló energia (és a révén az energiafüggetlenségünk) fellendítéséhez pedig több pénz fog kelleni, mint amennyi például most Navracsics Tibor előadásában az uniós forrásoknál megjelent. A teljes zöld átmenethez egy teljes évnyi magyar GDP-re lenne szükség, ezt ha harminc évre leosztjuk, akkor a GDP évi 3 százalékát erre kellene fordítani, mondta Hernádi Zsolt.

(Kiemelt fotónk: Varga Mihály pénzügyminiszter. MTI/Máthé Zoltán)