Napraforgós házak
A falusi turizmusnak csodájára járunk Ausztriában, Olaszországban és lassan Erdélyben is, miközben itthon még a falusi szállásadóktól tavaly a 800 ezer forintos adókedvezményt is elvették, s a falusi szálláshely fogalma is megszűnt, besorolták az egyéb kategóriába. Dr. Csizmadia László a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) elnöke szerint falun a városi ember az akkumulátorait tölti fel, s a szállásadók pedig kiegészítő jövedelemhez jutnak, nem kell segélyért fordulniuk az önkormányzathoz. És talán most történik valami, a hivatal a szövetségre bízza, hogy minősítse a falusi szálláshelyeket.
– Mióta van Magyarországon falusi turizmus?
– Már a két világháború között is volt. Az Országos Magyar Weekend Egyesület 1929-ben alakult és a világválság hatására viszonylag gyorsan fejlődött, 1936-ban már 258 községben fogadtak vendéget. Aztán a háború elsöpörte még az emlékét is, s ahogy a szakemberek fogalmaznak, „csak 80-as években ébredt fel Csipkerózsika álmából”. A mi szövetségünk 1994 óta dolgozik, s többek között napraforgóval jelöltük meg a házaknál az összkomfortot, a szolgáltatásokat. Jelenleg is több mint ezer ilyen házunk van, miközben és legutóbb 722 ezer vendégéjszakát regisztráltunk. A falusi turizmus erejét bizonyítja, hogy az utóbbi, válságos években jóval kevésbé csökkent a forgalmuk, mint a többi kereskedelmi szálláshelyeké…
– A válság viszont a falusi turizmust is jégre vitte, hiszen elvették az adókedvezményüket, s leértékelték ezt a tevékenységet, amikor az „egyéb” kategóriába sorolták.
- Működött a fűnyíróelv, pedig ez nem jövedelem, hiszen a 800 ezer forintból 35-40 százalék költség. Ugyanakkor a többi bevétel után már adóznak. Többségük nem vállalkozó, hanem magánszemély és nem kevesen munkanélküliek és így nem kértek szociális segélyt sem. A saját házuk egy részét adják ki, nem igényelt beruházást, a képzésükről pedig a szövetségünk gondoskodik. És önmagában a Bed and Breakfest (ágy és reggeli) kevés, attrakció is kell, legalább egy borospince, lovaglási lehetőség vagy falusi asztal háztáji ételekkel, biotermékekkel, valamint gazdagíthatják a kínálatot a helyi örökségek és gazdálkodás bemutatásával és az általuk előállított termékek eladásával. A falusi fogalom kiiktatása és szálláshelyek besorolása az ” egyéb kereskedelmi szálláshely” rovatba, ugyancsak nem volt szerencsés 2009 októberében.
– A falusi turizmus tehát éppen a legszegényebbeken nem segít, miután ők nem tudnák efféle körülményeket teremteni.
– Ez sajnos igaz. Látjuk Ausztriában, Németországban, Olaszországban, hogy a falusi turizmushoz bizonyos jólét is kell. Márpedig minimum a portának rendben kell lennie, legalább egy kis kert, egy-két állat is kell, hogy vendégfogadásra alkalmas legyen. Azokról a butaságokról már nem beszélek, amikor az önkormányzati rendeletek megtiltják az állattartást, mert szaga van, vagy kukorékol.
– A hírek szerint önök megegyeznek az illetékes minisztériummal, hogy ezután a napraforgók hivatalossá válnak, vagyis „Nemzeti Tanúsító Védjegy”-ként szolgálnak majd.
– Még az előző kormányzat turizmusért felelős főosztályától kaptunk a felkérést, amit természetesen civilszervezetként elfogadtunk, s július elsejétől immár hivatalból foglalkozunk a minősítéssel. Ugyanígy bízunk benne, hogy a 800 ezer forintos kedvezményt is hamarosan visszakapjuk, úgy tűnik ez sem lehetetlen. És persze pályázatokra is szükség van, hiszen a fejlesztések önerőből nehezen valósulnának meg.
– Mit érnek ezek a napraforgók?
– Az a gazda, aki megkapta a napraforgókat, immár tagja a rendszernek. Rendszeresen tartunk továbbképzéseket is. Ha ugyanis valahol van tere a személyes varázsnak, akkor az a falusi üdülés. Természetesen a minőség az első, szeretnénk, ha a 3-4 napraforgó lenne az irány, ahol már nemcsak ágy van a szobában, hanem megannyi fakultatív szolgáltatás. Pontozunk, így fűszerkert például éppúgy 10 pontot ér, mint a szabadtéri sütő, konyhakert vagy a gyerekhinta. Ha van borpince vagy horgásztó stéggel, az már 25 ponttal jutalmazzuk. A három napraforgóhoz 70, míg a négyhez 100 pontot kell elérni.
