Napi hétezer forintnyi kártérítés tízévnyi szenvedésért

Az alperesként az államot képviselő Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) nem ismeri el, hogy a nő egészségkárosodást és keresetkiesést szenvedett el a börtönévek miatt, miközben a korábban műkörmösként dolgozó, még mindig csak a harmincas éveiben járó nő meddővé vált, kihullottak a fogai, depressziós lett, apja, és testvére meghalt, gyerekét pedig titkosan örökbe adták. A korábban egyébként a Magyar Gárda-perben visszalépéséről ismertté vált bírónő azonban mindebből a nem vagyoni kártérítés megállapításánál csak a fogromlást vette figyelembe. Az asszony fellebbez az ítélet ellen.

„Ha harc, hát legyen harc, felháborító ítélet született, fellebbezünk” – nyilatkozta a Roma Sajtóközpontnak az asszony ügyvédje. Ahogy azt a Roma Sajtóközpont korábban nyilvánosságra hozta: a harmincas éveiben járó, fiatal nő három éve várja, hogy az állam kártalanítsa. H. Rita ellen még 2000-ben indított a rendőrség eljárást „kábítószerrel való visszaélés bűntette” miatt, melynek során az asszony három évig ült előzetes letartóztatásban, majd még három évig húzódott büntetőpere, mely lakhelyelhagyási tilalommal társult, míg végül 2006 májusában a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében megállapította ártatlanságát.

Az asszony elmondása és az RSK birtokába jutott ügyiratok szerint az elmúlt majd egy évtized alatt a nő megbetegedett: többek közt meddővé vált, kihullottak a fogai, halláskárosodást szenvedett, depressziós lett, meghalt apja és testvére, akiknek a temetésére bilincsben és pórázon vezették elő „jutalomból” és saját rabkeresetéből, ráadásul elveszítette gyermekét is, akit állami gondozásból titkosan örökbe adtak. Az asszony nem sokkal jogerős felmentése után, 2006-ban kártérítési kérelmet nyújtott be a Magyar Állam ellen, és csak most, szerdán született meg az első, nem jogerős ítélet. A roma asszony ügyét ugyanaz a bírónő tárgyalja három éve, aki azzal vált ismertté, hogy visszalépett a Magyar Gárda pertől, mert állítólag megfenyegették.

A bírónő az elmúlt három évben fél tucatszor napolta el a tárgyalást H. Rita perében, és volt, hogy két tárgyalási nap közt egy év is eltelt. Múlt hét pénteken például azért napolta el az aznapi tárgyalást, mert elmondása szerint előző nap jött meg a nyaralásából és „megdöbbenve tapasztalta”, hogy a büntetőirodába visszaszállították a per iratait, így nem tudja megállapítani, hogy pontosan melyik naptól kell kiszámolni a kárigény mértékét. Most szerdán viszont nem jogerősen ítéletet hozott: eszerint az asszony által kért harmincmillió forinttal szemben 7, 8 millió forintos kártérítést ítélt meg és ennek kamatait.

Az indoklás szerint a lelki és más egészségügyi károsodás miatt kért nem vagyoni kárigénynél csak a nő fogromlását tudta figyelembe venni, a keresetkiesés miatti vagyoni kárigény esetében pedig csak havi negyvenezer forint keresetet állapított meg, amelyből levonta a nő rabkeresetét. A per ügyirataiból egyébként az derül ki: az államot képviselő minisztérium szakértői véleményekkel próbálta igazolni, hogy a nő kint, civil körülmények közt is megbetegedett volna. Jó példa erre többek közt egy nőgyógyászati és egy pszichiátriai orvos-szakértő vélemény is, melyek a nőt okolják betegségeiért.

Az asszony állítása szerint a nőgyógyászati vizsgálat meg sem történt, a pszichiátriai vizsgálatot végző orvos pedig egyetlen beszélgetésből a véleményében leírtak szerint többek közt arra a következtetésre jutott: a nő életvezetése „élősködésre való hajlamot” mutat, és egészségügyi károsodásait magának köszönheti, nem a fogvatartási körülményeinek. Az asszony ügyvédje szerint az is elgondolkodtató, hogy míg az őszi zavargások idején egy mindössze kilenc napig előzetesben lévő főiskolás esetében az állam napi 77 ezer forintnyi kártérítést ajánlott fel, védence esetében pedig csak ennek egytizedét, napi hétezer forintnyi összeget ítéltek most meg, majd tízévnyi kálvária után.