Nagyorosz, kisorosz

A Leningrádi Állami Egyetemen orosz filológiából diplomát szerzett személyként kompetensnek tartom magam annak kijelentésére, hogy az, aki az elektronikus népszámlálási kérdőív nyelvismeretet tudakoló rovatát összeállította, vagy mélységesen tudatlan, vagy részeg volt.

A kérdőív a többi között a következő nyelvek ismeretét ajánlja fel: a) kisorosz; b) orosz (kisorosz); c) nagyorosz; d) orosz. A valóságban létezik orosz nyelv, amelyet a 20. század elejéig neveztek nagyorosznak is, megkülönböztetésül a kisorosz néven lekicsinyelt ukrántól. De: 1. Azóta eltelt száz év, és a „nagyorosz” teljesen kiveszett a használatból, az ma nem nyelvi, hanem kizárólagosan történelmi kategória. 2. Ha valamiféle különös okból mégis beszélnénk „nagyoroszról”, akkor az száz százalékig azonos volna az „orosszal”. 3. A „kisorosz” elnevezést az ukránok – joggal! – lebecsülőnek tartották, és ma már a kutya sem használja. 4. Az összevont „orosz (kisorosz)” kategória pedig már a régmúltban is teljes képtelenség lett volna, mert azt jelentené, hogy az orosz és az ukrán (kisorosz) nyelv egy és ugyanaz.

Kulcsár István