Nagyon utáljuk, ha meleg, ha zsidó, vagy ha cigány

Budapestiek-vidékiek, szegények-gazdagok, fiatalok-idősek, cigányok- nem cigányok, adófizetők- támogatásból élők, Fidesz támogatók- MSZP támogatók, Magyarországon élő külföldiek - magyarok: milyen ellentétek feszülnek ezen csoportok tagjai között? Többek között erre a kérdésre keresték a választ az ELTE Társadalomtudományi Karának kutatói.

Az uniós finanszírozású Infotárs program keretében tavaly ősszel egyrészt ezer embert kérdeztek ki, másrészt egy ötszáz fős külön mintán az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségében vizsgálódtak. A kutatás fő célja a helyi konfliktusok és konfliktusmegoldási stratégiák feltárása volt.

Az ezer megkérdezett mindössze hét százaléka gondolta úgy, hogy nincs súlyos ellentét egyik megnevezett csoport tagjai között sem, közel harmaduk szerint viszont öt vagy annál több csoport tagjai között vannak súlyos feszültségek. Minél kisebb településen él valaki, minél alacsonyabb az iskolai végzettsége és a jövedelme, annál több ellentétet lát a magyar társadalomban.

A kutatás eredménye szerint a magyarok leginkább a melegeket utasítják el a fenti csoportok közül, még a romáknál is nagyobb távolságot tartanak velük. A válaszadók 67 százaléka elutasítja, hogy meleg közeli hozzátartozója legyen, 65 százalék, hogy közeli barátja legyen. 46 százalék nem szeretné, ha a szomszédjába költözne, 37 százalék pedig elutasítja, hogy ilyen identitású munkatársa legyen. Minél kisebb településen él valaki, minél alacsonyabb a végzettsége, annál elutasítóbb a melegekkel.

A romák esetében viszont fordított a helyzet: őket a nagyvárosi, iskolázottabb, jobb módú emberek utasítják el inkább. - Vagyis téves az a közvélekedés, hogy a romák és nem romák közötti ellentét a kis településeken a legnagyobb. A társadalmi elit még elutasítóbb velük szemben - hangsúlyozza Tausz Katalin szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanszékvezető docense, a kutatás vezetője. Ráadásul az elmúlt években a magasabb státuszú, iskolázottabb emberek előítéletessége nőtt.

Egy pozitív eredményt hozott a vizsgálat: a fogyatékos emberek elfogadottsága nagyon magas Magyarországon - számolt be a

Félem a romáktól és Magyar Gárdától

A kutatók ötfokú skálán vizsgálták az egyes csoportoktól való félelmet. A válaszadók 21 százaléka állította, hogy nagyon fél a romáktól, 11 százaléka a Magyar Gárdától, 10 százalék az adóhatóságtól és ugyanennyien az araboktól. A nem létező pirézektől továbbra is tartanak 3 százaléknyian.

Minél jobban félnek az emberek, annál kevésbé érzik magukat szabadnak - állítja Tausz Katalin. Éppen ezért szomorú, hogy minden tizedik ember legalább három felssorolt csoporttól fél. Minél nagyobb településen él valaki, minél iskolázottabb és minél jobb anyagi helyzetben van, annál jellemzőbb rá, hogy több csoporttól is fél.

A vizsgálatban arra is kíváncsiak voltak, hogy érte-e a válaszadókat hátrányos megkülönböztetés. 81 százalékuknak nem volt ilyen élménye, 16 százalékukkal előfordult már, három százalékukat pedig gyakran éri diszkrimináció. Leggyakrabban életkoruk miatt érte hátrányos megkülönböztetés a válaszadókat, ezt az etnikai hovatartozás, majd a vagyoni helyzet követi. Leginkább hivatalokban érte ilyen sérelem a megkérdezetteket, de sokakat becsméreltek nyilvános helyen vagy diszkrimináltak iskolákban.

A megkérdezettek negyede volt már szemtanúja annak, hogy mást ért hátrányos megkülönböztetés. Az ilyen esetek nagy része etnikai hovatartozás, ruházat vagy viselkedés miatt történt. Megdöbbentő eredmény, de a válaszadók 59 százaléka nem tett semmit a megkülönböztetést látva. Mindössze öt százalék fordult hatósághoz emiatt, ami a kutatók szerint az alacsony bizalmat jelzi.

Orbán Viktor kérdései

Tausz Katalin felhívta a figyelmet egy érdekes egybeesésre: két olyan kérdést is feltettek a vizsgálatban, melyekre Orbán Viktor miniszterelnök is választ vár a szociális konzultáció keretében. Az egyik ilyen kérdés arra vonatkozott, hogy a munkahelyteremtésre vagy a szegényeknek adott összegek növelésére van-e szükség. A válaszadók kilencven százaléka az előbbire voksolt - írta a NOL.

A másik kérdés a segélyek formájára utalt. A kutatók három válaszlehetőséget adtak meg: csak pénzben, csak természetben (élelmiszerben, ruhában stb.) vagy megosztva adják a segélyeket a rászorulóknak. Minden verzió közel ugyanannyi szavazatot kapott: a válaszadók harmada támogatta a csak pénzbeni támogatást, harmada a csak természetbeni és harmada a vegyes változatot.