Nagyon közel volt Kövérhez az éhséglázadás
„Senkit sem hagyunk az út végén a maga gondjával, senkinek sem mondjuk, hogy le lehet szállni, el lehet menni” – mondta egy szabolcsi ünnepségen Kövér László, aki még sok magasztos gondolattal erősítette nemzettudatunkat. Beszédének helyszínétől alig 55 kilométerre eközben „éhséglázadás közeli állapot” tört ki.
Kövér László házelnök szerint a magyarság és Magyarország, felülemelkedve az akadályokon, csak közös akarattal, összefogással és elszántsággal tud célba érni. Szerinte most egy mindent behálózó, minden eddigi ellenfélnél hatalmasabb erő próbálja akaratát a magyarokra kényszeríteni.
Kilencszázhúsz évvel ezelőtt, 1092. május 20-án Szent László király Szabolcs községben tartott egyházi zsinatot és törvényhozó országgyűlést az ország főpapjainak és világi elöljáróinak jelenlétében – idézte fel az Országgyűlés elnöke csütörtökön Szabolcs községben, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat megyenapi ünnepségén.
Kövér László úgy fogalmazott, a csaknem egy ezredév számvetésre késztető idő, ezért ez a nap különösen értékes, mert arra figyelmeztet: 920 évig megtartani a kultúrát és a nyelvet, magyarként megmaradni a hazában nemcsak kivételes teljesítmény, hanem különös kegy is.
A házelnök a község református templomában megtartott beszédében a hallgatóságát arra figyelmeztette: nem szabad elfeledni, hogy az évszázadok során öt birodalom szállta meg Magyarországot, és tett kísérletet arra, hogy magába olvassza, megpróbálva a magyarokra erőltetni saját szokását és meggyőződését.
Ma sincs ez másképp – folytatta –, csak most egy kevéssé látható, de mindent behálózó, minden eddigi ellenfélnél hatalmasabb erő próbálja akaratát a magyarokra kényszeríteni. „Az egy ezredév alatt többször maradtunk egyedül, csendes magányunkban, a vérzivataros időkre emlékezve” – tette hozzá.
Akik a győzelmet ünnepelhették volna, már sehol sem voltak: mindegyik eltűnt a történelem süllyesztőjében, „mi azonban megmaradtunk, és most is itt vagyunk” – hangsúlyozta. A házelnök az egyik, Szent Lászlóról szóló legendát felidézve elmondta: az ország szekere csak akkor érhet a hosszú, zötyögős út végére, ha minden rázkódás ellenére egyben marad, és utasaiban van kellő erő és közös akarat az összetartáshoz.
A legkisebbnek látszó akadály is végzetes lehet, egy kavics is elegendő, hogy felborítsa ezt a kocsit, tehát nincs jelentéktelen nehézség vagy panasz, ami felett szemet hunyhatunk – figyelmeztetett a házelnök.
„Senkit sem hagyunk az út végén a maga gondjával, senkinek sem mondjuk, hogy le lehet szállni, el lehet menni” – erősítette meg Kövér László. Mindenkinek jut hely az ország szekerén, a célig pedig csak kellő elszántsággal, közös akarattal és összefogással tudunk eljutni – tette hozzá az Országgyűlés elnöke.
A házelnök ünnepi beszéde után megyei díjakat adtak át, majd a jelenlévők megkoszorúzták a református templom kertjében emelt Szent László-szobrot
Kövér beszédétől 55 kilométerre „éhséglázadás közeli állapot”
A házelnök beszédétől alig 55 kilométerre, a szomszédos Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rakacán „éhséglázadás közeli állapot” alakult ki –
számolt be az ATV.A februári éhségmenet egyik résztvevője, Komjáthy Imre arról tájékoztatta az ATV-t, hogy egy inkasszó miatt az önkormányzat nem fizette ki időben a segélyeket, a polgármestert pedig a rendőrség védte meg a földühödött tömegtől. Komjáthy elmondása szerint többen a Polgármesteri Hivatalhoz láncolták magukat.
Az ATV-nek sikerült elérnie Kiss Béla polgármestert, aki elmondta, nem történt ellene támadás. Kiss elmondása szerint a Polgármesteri Hivatal előtt valóban tömeg gyűlt össze, „mindenki mondta a magáét”, de semmiféle erőszaknak nem volt a szenvedő alanya. „Megértem őket: szegénység van, nincs pénz” – tette hozzá.
A polgármester úgy folytatta: bár a törvény szerint a fizetési határidő a következő hónap 5-e, általában már 28-án fizetnek, most azonban „nem volt miből”. Hangsúlyozta: pénteken mindenkinek fog tudni fizetni az önkormányzat; összesen hét és félmillió forintot.
A 876 lakosú Rakacán összesen húsz ember dolgozik közmunkában, a többiek munkanélküliek, a polgármester tájékoztatása szerint akinek a havi nettó jövedelme eléri a hatvan-hetvenezer forintot, az igen jó anyagi helyzetben van. Kiss Béla azt is elmondta, a lakosság 98 százaléka cigány (ő maga is cigány), és a konfliktusnak semmilyen etnikai színezete nem volt.