Elemző: Köhög a Fidesz kampányának motorja, Márki-Zaynak óriási szerencséje volt Dobrevvel
Nagy Attila Tibor elemző segítségével végigvettük az utóbbi hetek belpolitikai eseményeit és megpróbáltunk képet alkotni arról, hol tart most a Fidesz és hol az ellenzék. Interjú.
Nagy Attila Tibor politikai elemző számos közéleti tematikájú televíziós műsor rendszeres vendége. A szakértővel beszélgettünk többek között az ellenzéki előválasztásról, kampányról és a Fidesz kommunikációs gépezetéről.
Melyek voltak a legfontosabb momentumai az ellenzéki előválasztásnak?
Önmagában az, hogy létrejött, óriási siker az ellenzék számára. Ez ugyan nem egy momentum, de fontos, hogy túl vannak már rajta. Amennyiben az ellenzék nyer jövő tavasszal az országgyűlési választásokon, kimondható, hogy hasznos volt az ellenzék számára. Abban az esetben, ha nem, érdemes kételyeket felvetni. A legfontosabb két momentum az első és a második forduló volt, annak eredményeivel. Az első forduló nagy meglepetés volt, mert Jakab Péter nem jutott be a második fordulóba, és azért is, mert Márki-Zay Péternek pedig sikerült. Beszélnünk kell Karácsony Gergelynek a vártnál gyengébb szerepléséről is. Ami a legizgalmasabb volt számomra, az a két forduló közötti kampány, ami igen durvára, személyeskedőre és élesre sikerült.
Annak a fényében is így látja, hogy egy amerikai előválasztási kampány ennél sokkal élesebb szokott lenni?
A magyar közönség nincs ehhez hozzászokva. Az amerikai közönség pedig régóta, hiszen évtizedek óta van előválasztás Amerikában. Az első forduló során itthon nagyon kulturáltan folyt egyébként a vita. Az összehasonlítást alapvetően tévesnek tartom, mert az államokban egy-egy párton belül zajlik az előválasztás. Magyarországon pedig hat, illetve hat plusz két párt vett részt, mert az Új Világ Néppárt és a Mindenki Magyarország Mozgalom is megmérette magát, ami formálisan nem párt. Érdekes, hogy a nagyon éles vita 2016-ban az Egyesült Államokban nem sült el túl jól. A Demokrata Pártban Hillary Clinton és Bernie Sanders között folyt a küzdelem. Sanders csak nagyon későn lépett vissza Clinton javára, és a választások alkalmával az ő támogatói közül nem mindenki ment el szavazni, vagy kevesen, sőt voltak, akik Trumpra adták le szavazatukat. Tehát még az Egyesült Államokban is előfordul, hogy a nagyon éles vita visszaüt végül egyik vagy másik párt jelöltjére.
Magyarországon milyen hatása lehet a második fordulót övező kiélesedő vitáknak? Elképzelhető, hogy Dobrev Klára támogatói nem mennek el Márki-Zay Péterre szavazni 2022 tavaszán?
Fennáll a veszély. A közösségi médiában voltak látható jelei annak, hogy a DK támogatói nem szeretnének elmenni szavazni jövő tavasszal egy Márki-Zay Péter vezette listára. Ezeket a szavazókat meg kell győzni, hogy menjenek el szavazni, és legyenek kedvesek elfelejteni mindazt, ami a két forduló között történt. Ez egyértelműen a Demokratikus Koalíció érdeke is. Amennyiben megmarad az ellenzéki összefogás, természetesen a DK-nak sem mindegy, mennyien mennek el szavazni, hiszen az egyéni és listás jelöltjeiknek is szükségük lesz minél több szavazó támogatására. A DK el is kezdte a szavazói meggyőzésére, megnyugtatására irányuló kommunikációt, erre még van hat hónapnyi ideje. A Fidesz, mint közös ellenség összetarthatja az ellenzéki szavazótábort. A baloldali érzelmű szavazóknak tehát mindenképpen el kell menniük Márki-Zay Péterre is szavazni. Az ellenzék abban az esetben győzhet, ha a hódmezővásárhelyi polgármester meg tudja szólítani a baloldali, zöld, liberális és jobbközép, valamint a Fideszből kiábrándult szavazókat is. Nemzeti koalíciót kell létrehoznia Márki-Zaynak a győzelemhez.
Márki-Zay Péter képes lesz összetartani az ellenzéki szavazótábort? Van valós veszélye annak, hogy felbomlik a hatpárti összefogás?
Nem lehet megmondani ennek mekkora az esélye. Van egy alapvetően konstrukciós probléma, ami abban áll, hogy a miniszterelnök-jelölt mögött nincsen frakció. Normális esetben a miniszterelnök-jelölt mögött van a legerősebb frakció, és ennek hatására ő tud a legnagyobb erővel részt venni a tárgyalások alkalmával. Jelenleg a helyzet nem így áll. Márki-Zay Péter ki van szolgáltatva a pártok kénye kedvének, egyedül a választói támogatottságra tud apellálni, mert a második forduló alkalmával jelentős támogatást szerzett. Márki-Zay Péter hajlamos a fegyelmezetlenségre, és arra is, hogy durva dolgokat mondjon. Ez részben tudatos, hiszen így fel tudja hívni magára a figyelmet. Fennáll a veszélye annak, hogy amennyiben Márki-Zay Péter nem tud megállapodni a pártokkal, akkor a szavazókhoz és a nyilvánossághoz fog fordulni annak érdekében, hogy az érdekeit érvényesítse. Dobrev Klára ezért is fejtette ki abbéli véleményét, hogy Márki-Zay vezetésével akár év végére fel is bomolhat az ellenzéki összefogás. Szükség lesz Márki-Zay diplomáciai képességeire, ha egyáltalán van neki ilyen. Tisztában kell lennie a realitásokkal, miszerint a hatpárti összefogás nélkül sosem lesz belőle miniszterelnök.
Nem gondolja, hogy a második forduló vége óta konszolidálódott Márki-Zay? A korábbi éles és olykor erős kijelentéseket várhatjuk tőle?
Ez a tárgyalásoktól függ. Ha sikerül egy mindenki, azaz Márki-Zay számára is elfogadható kompromisszumot kötni, akkor én békülékenyebb hangnemre számítok. Az utóbbi pár nap egyébként ebből a szempontból biztató. A második forduló utáni néhány nap békésen telt, bár némi feszültség azért tapintható. Nem tudok jósolni, még messze van a jövő évi választás. Közös érdek – a kormányra kerülés érdeke –, hogy mindenben meg tudjanak állapodni, és ne borítsák fel az asztalt. A felek nem engedhetik meg magunknak, hogy felbomoljon az ellenzéki összefogás. Igazából még a közös lista megalkotására is rengeteg idejük van, ugyanis a törvény azt mondja, hogy a szavazás előtti harminchatodik napig kell összeállítaniuk. Sok seb keletkezett a két forduló között, véleményem szerint ezek begyógyítása zajlik most. Rengeteg feladat áll még az összefogás pártjai és Márki-Zay Péter előtt.
Mennyire tartja jogosnak Márki-Zay Péter igényét a saját frakcióra?
Maradjunk annyiban, hogy politikailag ez egy nagyon nehezen átvihető dolog lesz. A listás helyek száma véges. Jelenleg úgy néz ki, hogy az ellenzéknek 40-45 listás befutó helye van. Ezt félve mondom, mert ha egy Fidesz-KDNP-n kívüli párt is bejut majd a parlamentbe akkor ez borul. Mondjuk ha a kétfarkúak is bejutnak, akkor értelemszerűen a másik két lista befutó helyeinek száma is csökken. A hat pártnak áldozatokat kéne hozni ahhoz, hogy Márki-Zaynak saját frakciója legyen. Sok neves ellenzéki politikus szeretne felkerülni az ellenzéki összefogás közös listájára azok közül is, akik nem nyertek egyéniben az előválasztás első fordulója során. Gondoljunk csak Kálmán Olgára, Dávid Ferencre. Jóval több a jelentkező, mint a rendelkezésre álló hely. Márki-Zay számára még ebből is lefaragni nem áll a pártok érdekében. Szerintem a DK és a Jobbik abban is együtt fog működni, hogy csökkenthessék Márki-Zay túlzottnak vélt igényeit.
Egy pillanatra álljunk meg a Kutyapártnál. Elképzelhetőnek tartja, hogy a jövő tavaszi választási eredmények tükrében ők lehetnek a mérleg nyelve?
Ha bejutnak a parlamentbe elképzelhető, amennyiben nem lesz többsége egyik oldalnak sem, akkor az övék lesz a döntő lépés. Azt nyilatkozták kormányváltást szeretnének. Persze kritikusak az ellenzékkel szemben is.
Visszakanyarodva az ellenzéki előválasztás első fordulójához, mi okozhatta Jakab Péter gyenge szereplését?
Vadai Ágnesnek lett igaza, aki azt mondta, hogy lájkokból nem feltétlenül lesz szavazat. Sokan nagyon örültek neki, hogy keményen beszólt a kormánynak és Orbán Viktornak. Amikor azonban arról kellett dönteni, hogy ki tudna kormányozni és ki a legrátermettebb, már nem a sokszor bohóckodó és beszólogató Jakab Pétert választották a szavazók. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az előválasztás során az értelmiségi választók felülreprezentáltak voltak. Ebből az is fakadt, hogy a választás során hangsúlyosabban mérlegelték az alkalmasságát és a képességeket is a választás során. Három okot látok összességében: a Jobbik szervezettsége jelentősen gyengült az elmúlt években, Jakab Pétert nem tartották eléggé felkészültnek, illetve a Jobbiknak és elnökének nem volt egy nagy üzenete a választók számára parlamenti beszólásokon kívül. Márki-Zay Péternek például ezzel szemben volt egy nagyon határozott üzenete.
Mi volt Márki-Zay legfontosabb üzenete?
Dobrev Klárával nem lesz kormányváltás. Ezzel meg is nyerte a második fordulót. Az első fordulóban még a higgadt, racionális politikus szerepét játszotta. A két forduló között már tüzes beszédeket tartott és volt az előbb említett meghatározó üzenete. Jakab Péternek nem volt hasonló. Márki-Zay képes volt elhitetni a választókkal azt, hogy a Gyurcsánnyal terhelt Dobrev Klára nem lesz képes legyőzni Orbánt. Hatalmas szerencséje volt Márki-Zaynak azzal, hogy Dobrev nyerte az első fordulót. Így tudott ő is „gyurcsányozni”.
Fekete-Győr András pozíciója meggyengült saját pártjában a gyenge szereplés hatására. Jakab Péter is elvesztheti vezető szerepét a Jobbikban?
A várakozásokhoz képest gyengébben szerepelt Jakab, de nem tragikusan rosszul. A 14 százaléka meglett. Ez nem katasztrofális. Egyéniben pedig a Jobbik 29 helyen indulhat majd a jövő évi választásokon. Összességében a Jobbik hosszú távú túlélését biztosította Jakab Péter. Emiatt sem számítok lázadásra a pártban. Jakab Péter kihívóját sem látom a Jobbikon belül.
Az ellenzéki összefogás jobboldali pártjaként a Jobbik nem állt ki a magát konzervatívnak valló Márki-Zay Péter mellett a második forduló során. Mi állhat ennek hátterében?
A Jobbik vezetése és Márki-Zay közötti kapcsolat megromlott az elmúlt időszakban. Hasonló szavazótáborra hajtanak. Van egy érdekellentét. Jakab Péter és Márki-Zay Péter viszonya hűvössé vált az elmúlt időszakban, nem alakultak kedvezően a megbeszéléseik. Mondjuk az is kiderült, hogy a balliberális fiatalok és egyetemisták is hajlandóak támogatni a hódmezővásárhelyi polgármestert. Azt vélelmezem Karácsony Gergely pedig azért lépett vissza Márki-Zay javára, mert ígéretet kaphatott arra a hódmezővásárhelyi polgármestertől arra, hogy támogatni fogja majd az esedékes főpolgármesteri választáson. Az előválasztásból egyértelműen kiderült, hogy Márki-Zaynak jelentős támogatottsága van Budapesten. Ebből fakadóan Karácsonynak szüksége lesz majd a következő önkormányzati választásokon Márki-Zay támogatására. A két politikus rendkívül egymásra van utalva.
Véleménye szerint elkezdődött a 2022-es választási kampány? Vagy csak az előszobájában vagyunk.
Véleményem szerint, a pedofil-törvénnyel kezdődött el a kampány, még ha ez jogilag nem is jelent választási kampányt. Az úgynevezett LBMTQ, meleg propaganda elleni fellépés, de facto politikai kampány volt.
Úgy tűnik Márki-Zay Péter győzelme meglékelte a Fidesz Stop! kampányát. Változni fog a kormányzati kommunikáció vagy maradnak a meglévő stratégia mellett?
Köhög a Fidesz kampányának motorja! Márki-Zay Pétert még nem ismeri olyan nagy mértékben a választóközönség. A Fidesz most segít neki abban, hogy még ismertebb legyen országosan. A kormánypárt egyelőre még keresi a módját, hogyan szorítsa sarokba az ellenzéket. Nekik sincs egy nagy üzenetük. Erőltetett, hogy Márki-Zay Gyurcsány embere, hiszen a kétforduló között „keresztes tisztítóháborút” indított a DK ellen. A tiszták koalíciójáról beszélt. Nem lehet azzal megfogni, hogy Gyurcsány embere. Márki-Zay elkövetett egy súlyos hibát, mert arról beszélt a klímapolitikai vitában, hogy a rezsicsökkentés felelőtlen volt. Ezzel támadási felületet biztosított a Fidesznek. Mondhatják, hogy a rezsicsökkentés Márki-Zay győzelme esetén veszélybe kerül. A rezsi árak pedig mindenkit érdekelnek. Ez hatékonyabb fegyver a Fidesz kezében, mint az „gyurcsányozás”. Úgy tűnik, hogy ez nem is működik egyelőre. A jövőben visszaüthet még, hogy Márki-Zay többször mondott meggondolatlan dolgokat.
Egy esetleges ellenzéki győzelem esetén elképzelhetőnek tartja, hogy Márki-Zay Péter Medgyessy Péter sorsára jut majd?
A rendszerváltás óta igen nehéz megbuktatni a miniszterelnököt. Konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal lehet, ami azt jelenti, hogy a parlamenti képviselők több mint fele szükséges hozzá, valamint rögtön meg is kell választani az új miniszterelnököt. Nem lenne könnyű feladat a hat párt számára megállapodni bárkiben is. Közjogilag Márki-Zay Pétert nagyon nehéz lenne leváltani. Ehhez az kellene, hogy a pártok többségével össze kell veszni.
Várható egy Márki-Zay Péter és Orbán Viktor közötti miniszterelnök-jelölti vita?
Én nagyon szeretném! Orbán Viktor elszokott már ezektől a vitáktól, ezért veszélyes is lenne a számára. Márki-Zay pedig egy igen jó retorikai képeséggel bíró ember. Az ellenzéknek ezt ki kell kényszerítenie véleményem szerint. Tanulni kell abból, amikor 1998-ban Horn Gyula a nyilvánosság nyomásának hatására kiállt Orbán Viktor ellen. Véleményem szerint Orbán is csak a közvélemény nyomásának hatására fog kiállni egy vitára.
(Kiemelt kép: Dobrev Klára Márki-Zay Péter Fotó: Karancsi Rudolf / 168.hu Merész Márton / 168.hu)