Műtőasztalon az egészségügy - mit vág a Fidesz?
Magyarországon az egészségügy évek óta ”permanens reformkísérleti” lázban ég, így nem meglepő, hogy annak átalakítása kiemelt helyet kapott a Fidesz választási programjában. Egyelőre, ami biztosan állítható a kormánypárt elképzeléseiről, hogy lesz egészségügyi reform, ráadásul az kiemelt figyelmet fog kapni az új kormány működése során. A 20 éves Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb, egészségügyről szóló elemzésében azt vizsgálta, hogy milyen folyamatok zajlanak a hazai egészségügyben, illetve megvizsgálta azokat az égető problémákat, amelyek súlypontjainak felvázolásával megállapítható, hogy milyen típusú átalakításban érdemes gondolkodni ma Magyarországon. Az Equilor külön vizsgálta az amerikai történelem egyik legnagyobb horderejű reformjának, az egészségügy átalakításának várható hatásait, illetve annak tőzsdei lecsapódását.
Az Orbán Viktor által felvázolt végrehajtói struktúrán belül az egészségügy nem kap majd önálló irányítási funkciót a 8 csúcsminisztériumon belül, hanem az oktatási, kulturális, szociális és sport ügyekkel egyetemben a Nemzeti Erőforrások minisztériuma alá tartozik majd. Az öt ágazatot magában foglaló csúcsminisztériumot Réthelyi Miklós humánpolitikai miniszter irányítja majd, akit május 28-án, pénteken hallgat meg az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága, ahol néhány elképzeléséről több részlet is napvilágot láthat.
Az Equilor szerint alapvetően két irányból lehet megközelíteni az egészségügyi reformot és felállítani az ehhez szükséges diagnózist: egyfelől az ellátórendszer struktúrájában rejlő diszfunkcionalitásokon keresztül, másfelől finanszírozási oldalról. Tény, hogy az utóbbi sokkal átfogóbb feladatot kíván, mivel a költségvetés pozíciója erős korlátot szab bármiféle többletforrás biztosítására, így első lépésben inkább a források átstrukturálására lehet számítani.
A különböző egészségügyi szolgáltatásokra a legnagyobb terhet a lakosság nagy igénybevételi aránya, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés túl széles köre rakja. Az eddigi reformpróbálkozások elsősorban forrásoldalról vizsgálták az ellátórendszer rendbetételét, vagyis kapacitásleépítéssel próbálták javítani a szektor produktív jellegét. Főleg a súlyponti kórházak kialakításával, és felesleges aktív kórházi kapacitások visszavágásával, valamint az ebből következő betegutak átszabásával kísérletezett.
A Fidesz programja alapján az egészségügyi ellátás strukturális átalakítása nem célozza a hozzáférhető szolgáltatások körének (további) csökkentését az OEP által finanszírozott keretből. Sőt, további kapacitást rendelne (vissza) a földrajzi ellátó egységekhez. A Fidesz egyfelől az alapellátást erősítené (a szétdarabolt, szervezetlen rendszert átláthatóbbá alakítaná), illetve strukturális szempontból a legfontosabb változás az lehet, hogy a betegellátást a kórházi fekvőbeteg ellátás felől a járóbeteg ellátás irányába, illetve a háziorvosok felé irányítanák. Vagyis a kórházi ellátás racionalizálása várható, aminek keretében nincs kizárva, hogy folytatódnak majd a leépítések is. A program megfogalmazott célja a háziorvosok esetében, hogy csökkenjen az orvosok adminisztrációs terheltsége, illetve finanszírozási oldalon is segítenék a háziorvosokat, hogy a várhatóan növekvő igényeket képesek legyenek ellátni. A járóbeteg ellátás megerősítése szempontjából fontos, hogy a Fidesz újragondolná és megerősítené a gondozói hálózat szerepét, ezen keresztül pedig némileg tehermentesíthetővé válna a fekvőbeteg ellátás.
Emellett a program külön foglalkozik a sürgősségi ellátás színvonalának javításával, amelynek keretében a mentőszolgálat eszközparkját újítanák meg. További cél, hogy az ország bármely pontja legfeljebb 15 perc alatt elérhetővé váljon a mentőszolgálat számára. Általánosságokban is igaz, hogy a szakrendelőket csúcstechnológiával látná el az új kormány, amitől azt várnák a döntéshozók, hogy a szakorvosi túlterheltség csökkenjen, míg az otthoni kezelések száma megnőne. Mindehhez természetesen a rendszert jelentősen fel kellene tőkésíteni. Elvi cél, hogy az ellátás a lakóhelyhez minél közelebb történjen, ehhez pedig a betegutak újragondolása várható – a program szerint.
Az egészségügyet működtető rendszer konszolidációja
Szervezeti szempontból fontos változás lehet az Equilor szerint, hogy a Fidesz a működtető rendszer konszolidációját tervezi. Igaz, azt a szakpolitikusok is hangsúlyozzák, hogy ez egy hosszú távú projekt része lenne, mivel a becsült költségek akár a 600 milliárd forintot is elérhetik. Pontosan nem tudni, hogy nézne ki a konszolidáció, de a Fidesz kétharmados többsége megkönnyíti például azt, hogy a konszolidáció részeként az adósság rendezése fejében elkérnék a kórházak működtetési vagy tulajdonjogát az önkormányzatoktól, és egy egységes nemzeti egészségügyi szolgálatot léptetnének működésbe. Mindenesetre az állami egészségügyi intézmények száma ebben az esetben bizonyosan nőne.
Mint látható, a kormány tervezi a kórházak adósságállományának rendezését, és a szolgáltatók közösségi tulajdonban tartását. A magánosításhoz való viszonyban ugyanakkor némi ellentmondást is fel lehet fedezni a programban az Equilor szakértői szerint. Bár a Fidesz programja külön érvel a kórházak köztulajdonban tartásának fontossága mellett, a leendő humánpolitikai miniszter utalt rá, hogy a szakorvosi rendelők is kvázi magánpraxisként működhetnének a jövőben, mint ahogy a háziorvosok praxisai. Ugyanakkor a biztosítási oldalon továbbra is az egységes állami biztosítási rendszer fenntartását tartja elképzelhetőnek a Fidesz.
