Munkában a BAGázs: kerítésépítés a bagi cigánytelepen – Videó!
Bag falu cigánytelepén a Bagázs hét éve végez közösségfejlesztő munkát, a napokban éppen kerítést húztak a helyiek otthona köré, hogy a magántulajdon iránti elkötelezettségüket élénkítsék. A BAGázs Közhasznú Egyesület 2011 óta egy olyan befogadó és elfogadó társadalomért dolgozik, amelyben a romáknak is esélye van céljaik elérésére.
Az egyesület a szegregált romatelepeken élők szociokulturális hátrányainak felszámolásán dolgozik, hogy azok ne öröklődjenek tovább. A civilek nem osztanak adományt, hanem lehetőséget biztosítanak a változásra. Eszközt nyújt ahhoz, hogy a roma társadalmi csoportok felismerjék és megfogalmazzák az igényeiket, valamint érzékenyíti a többségi társadalomhoz tartozókat, hogy azok befogadóbbá váljanak. Kiemelt célja a szervezetnek a helyi közösség tudatos fejlesztése és megerősítése.
Az elmúlt években a Bag falu cigánytelepén élő 345 fő 80 százalékát vonták be különböző programjaikba, melyeket a telep szélén található két konténerben, évente csaknem száz önkéntes bevonásával valósítanak meg.
A BAGázs-háznak nevezett közösségi hely elengedhetetlen fontossággal bír a programok megvalósítása szempontjából, hiszen a faluban nehéz lenne olyan befogadó intézményt találni, amely egyszersmind megfelelő helyszínt biztosíthatna a hétköznaponként – sokszor párhuzamosan – zajló gyerek-, és felnőttfoglalkozások számára.
A Prezi hatodik éve támogatja az Egyesület munkáját, több alkalommal is jártak már a telepen. Idén június 1-én, közel 50 ember segítette önkéntesen a Bagázs új, dányi közösségi helyének alapozását, további 50 fő pedig Bagon, családokkal közösen építette a kerítést.
Kökényesi Gábor, a 168 Óra videóriportere a helyszínen forgatott, íme az eredmény:
A BAGázs jelenleg két Pest megyei romatelepen dolgozik: 2011 óta Bag 400 fős, 2017 óta pedig Dány 600 fős szegregált telepén. A szervezet célja, hogy a jövőben további telepeken is elindítsa a már sikeresen működő programjait.
A szakértők szerint ugyanis, bár sok szempontból különböznek egymástól az egyes telepek, mégis vannak olyan hasonlóságok, melyek összekötik a közösségek világát. A szegregátumokban az országos átlagtól messze elmarad az ott élők iskolai végzettsége, még egy-egy szakma megszerzése is ritkaságszámba megy. Sokan még az általános iskolát sem fejezik be, és előfordul a teljes analfabetizmus is. Ebből kifolyólag az ott élők jelentős hátrányba vannak a nyílt munkaerő-piacon, nehéz stabil és jövedelmező munkát találniuk. Kiugróan magas az inaktívak aránya: aki dolgozik is, általában a települési önkormányzat közfoglalkoztatási programjában vagy alkalmi- és idénymunkában helyezkedik el, sokan bejelentés nélkül, feketén. Ráadásul általánosnak és egyre nagyobb mértékűnek mutatkozik a közösségek digitális leszakadása.
Mindezek okán a háztartások egy része mélyszegénységben él, tetemes tartozást felhalmozva. Ami ezeken túl összeköti egymással ezeknek a telepeknek a világát, hogy
a közösség egy részének határozott szándéka, akarata van a változásra, hisz abban, hogy közös munkával a közösség képes változtatni jelenlegi, sokszor reménytelennek tűnő helyzetén.
A BAGázs márpedig erre tudatosítja, ebben segíti az érintetteket.
Az eseményről Merész Márton készített fotógalériát, amely ebben a cikkünkben érhető el.
