Működésben két kontinens legmagasabb tűzhányója

Egyre aktívabb Eurázsia legnagyobb vulkánja, a Kamcsatkai félszigeten lévő Kljucsevszkoj tűzhányó. A 4 750 méter magas, metszett kúp alakú hegy kráteréből kitörő hamuoszlop hét-kilenc kilométeres tengerszint feletti magasságba lövell ki, 635 kilométerre húzódnak a vulkántól észak-keleti és dél-keleti irányba terjedő hamusávok. A hamukitörések kisebb lávaömlésekkel váltakoznak, s fél kilométeres magasságba repülnek fel a hegy gyomrából kirobbanó izzó vulkánbombák.

Kljucsevszkoj általában öt-hat évenként tör ki, a mostani aktivitása tavaly augusztusban kezdődött. Az ötezer lakosú Kljucs településtől 34 kilométerre lévő tűzhányó tevékenységét állandó megfigyelés alatt tartják.

A 6-7 ezer évvel ezelőtt keletkezett Kljucsevszkoj a világon található bazalt tűzhányók közül a legaktívabbak és a legtermékenyebbek közé tartozik. Vulkanikus tevékenységét először

Vlagyimir Atlaszov(kb. 1661–1711), Kamcsatka felfedezője írta le az 1687-1698-as években, majd 1737-ben Sztyepan Krasennyikov(1711-1755), az első orosz földrajztudós-akadémikus, Kamcsatka-kutató számolt be Kljucsovszkoj kitöréséről.

Kamcsatkán több mint 160 vulkán található, ebből 30 működő. A félsziget tűzhányói az UNESCO Világörökség részét alkotják.

Ajánlat:

• A Kljucsevszkoj tevékenysége 2009 szeptemberétől napjainkig .

• Az Orosz Tudományos Akadémia Kamcsatkai Tudományos Központjának honlapja: kamcsatkai vulkáni tevékenység fotókban és videókban