Mucsai macsók?
Mucsai macsók?
Koltai Tamás a „mucsai macsók társadalmának” nevezi Magyarországot annak kapcsán, hogy Spanyolországban bezzeg egy nőt neveztek ki honvédelmi miniszternek. Láthatólag megfeledkezik arról, hogy a szocialista kormányban 2002-ben női politikus, Lamperth Mónika lett a belügyminiszter, amely poszt pedig a magyar történelmi hagyományok alapján még „macsóbb”, mint a hadügyminiszteri.
A magyar történelemben ugyancsak először nő, az ugyancsak szocialista Szili Katalin lett az Országgyűlés elnöke. S ha a liberálisok nem kaszálják el, hazánk első női köztársasági elnöke is ő lehetett volna. De sajnos az SZDSZ maradi világképe szerint ma még csak egy idős, férfi professzor töltheti be ezt a posztot.
Ez persze csak politika. Sokkal szomorúbbnak tartom magát a „mucsaizást”. Talán ez a legnagyobb hiba, amit a balliberális értelmiség véthet. Magyarország mucsainak nevezésével és a nyugati példák iránti (amúgy indokolatlan és kritikátlan) rajongással árthatunk a legtöbbet magunknak, és szerezhetjük a legnagyobb örömet a szélsőjobboldalnak. Pedig meggyőződéssel vallom, hogy a progresszív tábor a valóban nemzeti oldal: de ehhez szakítania kellene a szellemesnek szánt, de annál kártékonyabb „mucsaizással” és mindazzal, ami mögötte van.
Hegyi Gyula
Budapest–Brüsszel
Valahogy nem tudok beájulni attól, hogy volt nálunk egy (ein) női belügyminiszter, van egy (ein) női országgyűlési elnök, és majdnem lett egy (ein) női köztársasági elnök. Hegyi Gyula téved, nemcsak a szégyenletes parlamenti és össztársadalmi hímsovinizmus miatt mucsaimacsózom le édes hazánkat, hanem azért a tehetségtelen, bunkó, önérdek vezette iszapbirkózásért is, amit a politikai és pártelit másfél évtizede művel. És még finom vagyok. Egyébként imádom az olyat, hogy „a nyugati példák iránti kritikátlan rajongás”, negyven éven át sokat hallottam. Kedvenceim még a „hazánk nem rés, hanem erős bástya” és „a párttal, a néppel egy az utunk”.
Hegyi képviselő úrnak 2009-ben és 2010-ben alkalma lesz megtapasztalni, hogy szeretett pártját hová juttatja ez az út. Csőlátásának megejtő adaléka, hogy álláspontját nem önállóan, hanem más pártok és politikai mozgalmak összefüggésében fogalmazza meg. Ez a legnagyobb hiba, amit a szellem embere elkövethet. (És nem „véthet” – legalábbis a magyar nyelvtan történelmi hagyományai alapján.)
Koltai Tamás
Budapest–Pusztaszer