Az MSZP-nek már nem is kell külső ellenség, a politikusai elintézik egymást párton belül

Még nincs ellenzéki megállapodás, decemberre remélik. Egyelőre ennyit lehet biztosan tudni a DK és az MSZP tárgyalássorozatáról. A folyamatból most még kihagyták az Együtt–Párbeszéd-tandemet, a Momentum és az LMP pedig önszántából maradt távol. A dezinformációk dzsungelében nehéz rendet vágni, ha mégis sikerül, annyi látszik, a közvélemény-kutatások szerint fogyatkozó MSZP vezetésének nemcsak a Botka László távozása óta izmosodó DK-val kell megküzdenie, hanem párton belüli ellenlábasaival is.

2017. november 23., 07:02

Szerző:

Decemberben megszülethet az ellenzéki megállapodás. Talán csak ezt állítja egybehangzóan az MSZP és a DK a választási együttműködésről szóló, nyolc hete tartó tárgyalásokról. Az egyeztetések kétoldalúak: bár néha Gyurcsányék leülnek az Együtt–PM-szövetséggel, az MSZP állítólag több hete nem tárgyalt velük. Az LMP és a Momentum nincs ott a tárgyalásokon, jó ideje deklarálták, hogy ők külön indulnak. Az ellenzéki „nagypártok” abban bíznak, hogy a kampányfinisben meg lehet állapodni velük is, és így egymás között kölcsönösen visszaléptethetik majd a jelöltjeiket.

Bár a Zoomon megjelent egy választókerületi jelöltlista, amely mintha a szocialisták és a DK-sok közötti részmegállapodást tükrözte volna, mindkét fél úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a kiszivárogtatás csakis valamelyik MSZP-n belüli politikai csoport nyomásgyakorlási kísérlete lehetett. Ilyenekből nincs hiány. A budapesti szocialisták is jelezték már Molnár Gyulának, hogy minél előbb megállapodást akarnak: közös listát, közös miniszterelnökjelöltet. (Véletlen egybeesés, hogy az erről szóló hír is a Botka-buktató Tarjányi Péter portálján jelent meg először?)

− A legutóbb megszellőztetett lista valamennyi rubrikájában nyomtatott betűk szerepelnek. Pedig ilyen lajstrom nincs is, mi kézírással jegyeztük le a lehetséges neveket

– érvel az MSZP egyik prominense. Lapunknak a DK-sok is cáfolják, hogy ilyen lista létezett volna. (Hogy bonyolultabb legyen a kép: a Zoom néhány adata valóban megegyezik a tárgyalások pillanatnyi állapotával.)

Vélhetően Molnár Gyula többszöri kiállását − amelyben világgá kürtölte, hogy lényegében kész a megállapodás − éppen az motiválhatta, hogy szocialista ellenlábasai, de a párt szimpatizánsai is azt szeretnék, ha a 106 közös egyéni jelöltről szóló egyezséget végre tető alá hoznák, és saját pozícióját is a minél gyorsabb tárgyalási siker stabilizálná. Pedig az egyeztetéseknek még koránt sincs vége.

Amikor az MSZP-pártelnök arról beszélt, hogy a 106 egyéni körzetben induló jelöltek hatvan-negyven arányú elosztásában állapodtak volna meg a DK-val, igazat is mondott, meg nem is.

Fotó: Bazánth Ivola

Egyezség nincs, de az arány nagyjából stimmelhet. A szocialisták ugyanis áttekintették, mely körzetben, milyen párt színeiben indulhat olyan ellenzéki jelölt, aki tényleg győzni tud, s azt látták: hozzávetőleg hatvanszázaléknyi MSZP-s és negyvenszázaléknyi DK-s szállhat majd ringbe. Persze ehhez a DK-nak is lesz még szava, különösen, hogy a Závecz Research legfrissebb kutatása szerint izmosodik a párt. Míg az MSZP a biztos pártválasztók körében 12, addig a DK 10 százalékon áll. Ugyanez az arány 8:6 a szocialisták javára a teljes népesség körében.

Az egyeztetésen az MSZP részéről Molnár Gyula, Hiller István és Tóth Bertalan vesz részt, míg a DK nevében Gyurcsány Ferenc, Varju László és Molnár Csaba tárgyal. A Magyar Nemzet arról írt, hogy a szocialisták két korábbi pártelnököt: Mesterházy Attilát és Tóbiás Józsefet is bevonták a folyamatba. Információink szerint ez annyiban igaz, hogy a tárgyaló triumvirátus mellett a szocialisták két albizottságot alakítottak, a programegyeztetésért felelős csoportot Hiller vezeti, míg a technikai egyeztetés Tóthnak és két segítőjének, Tóbiásnak és Mesterházynak a feladata.

Vannak, akik szerint ezáltal politikai gyámság alá helyezték a pártelnököt, míg mások szerint azért vonták be a Molnár ellenzékének tartott Mesterházyt a tárgyalásokba, hogy az egyeztetésért való felelősséget rá is kiterjesszék. Ez nem annak a jele, hogy sikert várnak.

Információink szerint a tárgyalások során nemcsak azt nézik, az adott kerület nyerhető-e, hanem azt is, mekkora különbség volt ott az előző választásokon a Fidesz és a közös jelölt között. Emellett arra is ügyelnek, hogy a két párt prominensei mely választókörzetben szeretnének indulni. A közvélemény-kutatásokat, a helyi kampányszervezetek erősségét, a jelölt beágyazottságát is vizsgálják.

− Nagyjából öt körzetben van még véleménykülönbség köztünk – magyarázzák a szocialisták. − Ez nem igaz, hiszen negyven körzettel még nem is foglalkoztunk. Ha a folyamat végére érünk, 10-15 vitatott körzetnél több nem lesz – állítják a DK-sok.

Ami lapzártakor biztosnak látszik, hogy Dunaújvárosban (ahol az egyik önkormányzati választókerületben tartott időközin megelőzte az MSZP jelöltjét a DK aspiránsa), illetve Salgótarjánban Gyurcsányék állíthatnának jelölteket. A tervek szerint Újpesten a DK-s Varju László mérethetné meg magát. Ám úgy fest, a szocialista jelöltjelölt, Horváth Imre (ő 2014-ben simán nyerte a Kiss Péter volt MSZP-s kancelláraminiszter halálával megüresedett körzetet) azon gondolkodik, ebben az esetben függetlenként indul el, a körzetet ismerők szerint győzelmi eséllyel. (Ő szerdán be is jelentette, hogy kilépett az MSZP-ből, és az is előfordulhat, hogy az LMP-be ül át ) A DK Szegeden, Pécsett, Miskolcon is kérne körzeteket. Ez utóbbi helyen várhatóan megkapja, ellentételezésként szocialista jelölt vághat neki az önkormányzati választásnak. Az MSZP az egyik, Pécs egy részét is magában foglaló baranyai körzetben támogatná Mellár Tamást közgazdász professzort. Csak kérdés, ez kinek a kontójára megy majd – lamentálnak a szocialisták.

Az MSZP-ben úgy gondolják, ha a DK-val minden körzetben megállapodtak, mindkét fél a saját kerete terhére egyezkedhetne a függetlenekkel, így például Mellárral is. De a másiknak lehetne beleszólása abba, ha a társpárt, feláldozva saját helyi jelöltjét, a különalkuval veszélyezteti az ellenzéki győzelmet. Az MSZP-ben úgy vélik, csak a tárgyalások végén kellene leülni az Együtt–Párbeszéd képviselővel. Hiszen a két szervezet együttes országos támogatottsága nem éri el az öt százalékot. A DK szerint viszont már most be kellene vonni Juhász Péteréket a folyamatba, háromoldalú egyeztetésekre lenne szükség,

− Hülyeség, hogy csak az országos támogatottság számít a jelölt kiválasztásánál!

– mondja az Együtt egyik prominense. – Miért csak akkor jöhetünk mi, ha az MSZP és a DK végre befejezi egymással a tárgyalást? Hiszen ez esetben kezdhetünk mindent elölről. Pedig Nyíregyházától Orosházán keresztül a IX. kerületi Baranyi Krisztináig sok esélyes jelöltünk van.

Azt a szocialisták sem tagadják, hogy az Együtt jelenlegi országgyűlési képviselője, Szabó Szabolcs ismét győzhetne Csepelen. Gondolkodnak azon is, hogy a párbeszédes Szabó Tímeának is lenne sansza arra, hogy az óbudai körzetben nyerjen.

Az ellenzéki egyeztetések másik neuralgikus pontja a közös lista-közös miniszterelnök kérdése. Az MSZP továbbra is ezt szorgalmazza, sőt, Molnár Gyula egy Facebookon terjedő videón arra kérte a DK-s tagságot, vegyék rá pártvezetésüket, hogy végre egyezzenek bele a közös listaállításba. A szocialista elnök a nyári pártszavazásra hivatkozott, amelynek eredménye szerint a DK-s tagság 96 százaléka azt akarta, hogy pártelnökük neve rajta legyen a közös listán. Igaz, ez a szavazás még a Botka-időszakban történt, amikor a szocialista kormányfőjelölt Gyurcsány nélküli közös listát akart. A DK azonban Botka távozása után sem gondolta meg magát. Gyurcsányék azt mondják:

− Fel sem merült ez a kérdés a mostani egyeztetések során. Már eldőlt: külön listán indulunk.