MSZP: csendes öldöklés zárt ajtók mögött

Ötpontos határozatot fogadott el az MSZP választmánya a testület szombati ülésén, amely végérvényesen megnyitja az utat ahhoz, hogy Gyurcsány Ferenc és támogatói kiváljanak a szocialista pártból. A

A határozat világossá teszi, hogy az MSZP „első és legfontosabb feladata” az Orbán-kormány leváltása és ezért minden képviselőjének erre kell összpontosítania. A választmány deklarálta, hogy minden olyan kezdeményezést, amely eltereli az ország valódi problémáiról a figyelmet, az káros és árt a pártnak. A harmadik pont leszögezi, hogy az MSZP mindig kiáll tagjai és vezetői mellett, de „ha valaki vét a törvény, vagy az általunk elfogadott etikai normák ellen, akkor azzal nem vállalunk közösséget és nem leszünk szolidárisak.”

Szintén leszögezték, hogy a párt többségi döntései mindenkire kötelezőek, aki annak megvalósulását akadályozza, és a párt megújítására vonatkozó kritikáját nem belső fórumokon fogalmazza meg, „az nem méltó a Szocialista Párt szolidaritására, anyagi, erkölcsi és infrastrukturális támogatására.” Ehhez hozzátették, hogy az a platform és tagozat feloszlatható vagy szüneteltethető, amely nem tartja be a vonatkozó határozatokat. A legérdekesebb és nyilvánvalóan Gyurcsány Ferencnek és a lehetséges szakítóknak szóló üzenet pedig az ötödik pont, amely kimondja: az MSZP vagyona és infrastruktúrája „egy és oszthatatlan”, azaz, ahogyan egy választmányi delegált ironikusan fogalmazott lapunknak: „bármilyen válás esetén a lakás, a kocsi, a gyerek és a kanapé is az asszonyé marad”.

Zárt ajtók mögött

A zárt ajtók mögött megtartott tanácskozáson a NOL információi szerint Mesterházy Attila pártelnök a felszólalásában hosszan és pontosan dokumentálta, hogy miként változik az MSZP támogatottsága a közvélemény-kutatóknál amikor saját belső ügyeivel van elfoglalva és mennyiben „jönnek át” a szocialisták egyéb témákban tett nyilatkozatai akkor, amikor „pártügyekben aktív a Gyurcsány-féle szárny”. A Népszabadság úgy tudja, Mesterházy azt kívánta bizonyítani – szemben a volt kormányfő állításával, aki egyik korábbi blogbejegyzésében leszögezte, hogy a pártszavazás körüli vita idején több volt a párt támogatója -, hogy Gyurcsányék pártvitái inkább ártanak, mint segítenek az MSZP-nek.

Az ülésen egyébként számos, igen kritikus felszólalás is elhangzott Gyurcsány Ferenc és támogatóival szemben; nem egy az azonnali kizárást szorgalmazta a pártból.

Varju László országgyűlési képviselő, a Demokratikus Platform igazgatója – és képviselője az ülésen, mert sem Gyurcsány, sem más DKP-vezető nem jelent meg az eseményen – újságíróknak nyilatkozva ismét leszögezte: platformjuknak nem a párt szétszakítása, hanem megújítása a célja. Varju korábban a Népszabadságnak nyilatkozva leszögezte: a november 12-i kongresszusig minden párttagnak a megújításért kell dolgoznia és addig „nem szabad feltenni a kérdést, hogy ha szakításra kerül sor, ki hova áll.” Varju László mellett egyébként a parlamenti frakcióban további öt ember támogatja még nyíltan is Gyurcsányt és a platformot: Molnár Csaba, Ficsor Ádám, Vadai Ágnes, Baracskai József és Vitányi Iván. Utóbbi információink szerint nemrég egy testes vitairatot küldött meg az MSZP országos vezetésének, benne a Lendvai Ildikó vezette munkacsoport által készített ideológiai pártprogram, az úgynevezett „Iránytű” meglehetősen éles kritikájával.

Novemberben eldőlhet

Gyurcsány Ferenc volt kormányfő egyébként Facebook-oldalán szombaton megosztotta Gréczy Zsolt (korábbi kommunikációs főtanácsadó és ma is Gyurcsány egyik legközvetlenebb munkatársa) írását, amelyben többek között az olvasható: „(...) Elvileg jövő tavasszal lenne tisztújítás, de a felgyorsult belpolitikai folyamatok azt sugallhatják, hogy a novemberi kongresszuson eldőlhet: a Gyurcsány Ferenc által javasolt 'még egy esély' akkor lejár-e”, vagyis az várható, hogy amennyiben magatartása miatt nem zárják ki a DKP-t idő előtt, úgy a november 12-i kongresszus után kerülhet pont a szakítás végére.

A választmányi tanácskozáson egyébként téma volt még a párt megreformálására vonatkozó munkacsoporti beszámolókat is, így elsőként Molnár Zsolt, a szervezetfejlesztési bizottság javaslatairól adott számot. Munkaanyagukban többek között az szerepel, hogy a mindenkori országos elnökségben nem lehet egyharmadnál magasabb a kormánytagok aránya, és az elnök, illetve elnökhelyettes nem lehet egyidejűleg a kabinet tagja. Ezzel együtt egyfajta "mértéktartó összeférhetetlenség" bevezetését is szorgalmazzák, ami összesen két párttisztség betöltését engedélyezi a vezetők számára, de a szélesebb közönség számára is kinyitnák a pártot és lépcsőzetes párttagságot vezetnének be - írta a Népszabadság.

Beszámolót tartott még a Harangozó Tamás vezette alapszabály-szerkesztő bizottság, a Katona Béla irányította etikai tanácsadó testület és a Tukacs István vezetésével működő pártgazdálkodási reform bizottság is. Utóbbi csoport többek között azt javasolta, hogy vezessenek be egy egységes tagdíjfizetést dokumentáló rendszert, biztosítsanak lehetőséget az elektronikus befizetésekre és a pontosítsák a méltányosság feltételeket.