Mozgalom indult, hogy a politikusok hagyják békén a gyerekeinket

Az egész magyar sajtót bejárta Juhász Péter, az Együtt politikusának családi ügye, amelyet elsőként a Bors tárt a nyilvánosság elé. Mindenkinek megvan róla a saját olvasata, de a legfontosabb kérdés talán mégis az: hol van a határ? Mert egy politikailag cseppet sem involvált ember fejében is ott motoszkál, hogy nyilvánvalóan lejáratásról szól az egész, főleg két hónappal a választás előtt, a meglehetősen vérszegény kampányidőszakban. És persze a gyerek mindig adu ász, cukiság faktor, a mindenkori politika leggyakrabban használt eszköze. Ez ellen emelte fel a szavát és adott ki egy ,,útmutatót” a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a politikai kampányokban és a politikusok által szervezett rendezvényeken milyen típusú részvétel sérti a gyerekek jogait.

– Nálam egy tavalyi eset volt az utolsó csepp a pohárban, amikor Csepregen egy polgármesteri útavatáshoz óvodásokat térdeltettek le az aszfaltra. Akkor írtam egy cikket a jelenségről, amelyet olvasva levelet írt nekem az érintett óvoda vezetője, és elindult egy párbeszéd közöttünk. Érezhető volt, hogy őt a legjobb szándék vezérelte és fogalma sem volt, hogy mibe keveredhetnek a gyerekeket. Pedig az egyik legdurvább jogsértés, ami a gyerekekkel szemben elkövethető, amikor egy felnőtt a saját vágyaira és céljaira eszközül használja. Most Juhász Péter ügye csak egy újabb bizonyítéka ennek. Sem a támadás, sem Juhász Péter reakciója nem elfogadható, ez az egész ügy legfeljebb a bírósági tárgyalóterembe való, nem a nyilvánosság előtt kell ezeket lejátszani és nem gondolom, hogy ne lett volna mód ezt a nyilvánosság nélkül lerendezni” – meséli portálunknak Gyurkó Szilvia, az UNICEF korábbi gyermekjogi igazgatója, a Hintalovon Alapítvány vezetője. – Van, aki nem is rossz szándékkal teszi vonja be a gyerekét a saját közéleti szerepvállalásába, de fel sem méri, hogy milyen veszélye van ennek. A másik esetben, ha „idegen gyerekről” van szó, akár egy egész életre kihathat ez az élmény. Fontos, hogy minden politikus gondolja át, hogy minek teszi ki a gyerekeket akkor, amikor használja, felhasználja őket – fűzi hozzá.

Orbán Viktor, Mészáros Lőrinc és a felcsúti óvodások

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Lányi Orsolya, aki először maga is gyerekként találkozott az alapítvánnyal, most már a gyermekjogi követ program koordinátoraként testközelből, a gyerekek között gyűjti és beszéli meg például ilyen kérdésben is a tapasztalatokat, véleményeket. – Mi a „követeinkkel” beszélgetünk, például ebben a kérdésben is, akik 14-18 év közötti gyerekek. Mert fontos, hogy tudjuk, ők mit gondolnak egy-egy számunkra érdekes, akár felháborító dologról. Amikor a politikai kérdés felvetődött, valamennyien egyértelműen azt mondták, hogy ez nem elfogadható. Ha ők megszólalhatnak, elmondhatják adott kérdésben a véleményüket és az illető erre kíváncsi, az más, de önmagában eszközként használni a gyerekeket az egyáltalán nem elfogadható. Visszaélhetnek vele, kihatással lehet a későbbi életükre is”—mondja a programvezető.

Az alapítvány szerint választási kampányidőszakban a gyerekek könnyen a politikai játszma és befolyásolás eszközévé válhatnak. Rendszerint előfordul, hogy politikai szereplők a választók érzelmi meggyőzésére játszva a saját céljaikra használják őket. Gyerekei körében ábrázolt képviselőjelöltek az újságokban, iskolába látogató politikusok a közösségi oldalakon, a pártra szavazó mintacsaládok portréi a buszmegállóban, diákkórus a párteseményeken vagy diák önkormányzati képviselők politikai befolyás alatt, és ez csak néhány példa, hogy mi veszélyezteti a gyermekjogok érvényesülését. Szóval íme az első gyermekjogi egyszeregy öt pontja a politikai kampányok szervezőinek, politikusoknak és felelős felnőtteknek:

A gyerekeket védeni kell a manipulációtól. A választási kampányoknak ők nem célcsoportjai.

A gyerekeknek joguk van a megfelelő tájékoztatásra a politikáról. Segíteni kell őket, hogy megértsék a politika és pártpolitika szerepét a közélet alakításában.

A gyerekek nem használhatók politikai célokra.

A gyerekek nem közszereplők: személyes adataik, képmásuk felhasználása sértheti jogaikat és legjobb érdeküket.

A gyerekeknek vannak polgári jogaik, és részt vehetnek az őket érintő közéleti kérdésekben.

Egy gyerek nem eszköz, nem díszlet, hanem jogokkal rendelkező állampolgár. Nem lehet kihasználni és politikai előnyökhöz jutni gyerekeken keresztül.

Egy gyerek nem eszköz, nem díszlet, hanem jogokkal rendelkező állampolgár. A gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, a CRC szerint egy gyereknek joga van ahhoz, hogy minden őt érintő ügyben figyelembe vegyék a véleményét. Önkéntes és felelős döntést kell neki biztosítani ahhoz, hogy eldöntse, szerepet vállal-e egy adott politikai párt adott kampányában, de a részvételhez való joga azt is jelenti, hogy közösségben is kiállhat véleménye mellett. A gyerekek közügyekben való részvételét támogatni kell, nem kihasználni.

Ha egy politikus fontosnak tartja a gyerekek jóllétét, és szeretné demonstrálni gyerekbarát programját, akkor kezdje azzal, hogy tiszteli a gyerekeket.

Ne használja őket politikai fegyverként, és vegye komolyan őket. A közügyek a gyerekeké is. Joguk van ahhoz, hogy saját magukat képviseljék benne.

Ne azért legyen benn egy gyerek egy kampányban, mert gyerek, hanem mert üzenete van, amit közvetíteni szeretne.

Ha egy gyereknek nem a véleménye és tapasztalata számít, akkor az nem lehet más, mint kizsákmányolás

– fogalmaztak a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyermekjogi követei.