Moszkvai Kommerszant: Orbánban megszólaltak a szovjet gének

„A Roszatom bevette Magyarországot – az orosz költségvetés terhére.” Ezzel a címmel számol be a moszkvai Kommerszant a paksi szerződésről, hozzátéve, hogy Oroszország az államháztartási hiány ellenére változatlanul jelentős összegeket fordít a nemzetközi terjeszkedésre az atomenergetika területén.

2014. január 16., 08:23

A magyarok döntésében szerepet játszott, hogy a másik fél a projekt 80%-át kész meghitelezni. A végleges megállapodást fél év múlva írják alá, a munkálatok határidejét és a reaktorok pontos teljesítményét nem határozták meg.

Az újság szerint Putyin és Orbán személyében két olyan ember ült le tárgyalni, akik nem túl közelről ismerik, de nagyon is bírják egymást. Úgy látszik, a szovjet gének szólalnak meg bennük, akár akarják, akár nem.

Orbán Viktor feltehetőleg nem nagyon akarja. Úgy fogalmaz, hogy a magyarok nem sok jót tapasztaltak a Szovjetunió részéről, bár az atomenergia fejlesztéséről szóló 1966-os megállapodást mégis ide sorolja, mivel az adja az alapot a mostani szerződéshez. Egyben bejelentette, hogy a magyar fél teljesíteni kívánja minden kötelezettségét a Déli Áramlattal kapcsolatban. Pedig senki és semmi nem kényszerítette, hogy éppen ezen a találkozón beszéljen gázvezetékről, amelynek megépítését élesen ellenzi az uniós bizottság.

A Gazprom vezére azt közölte a lappal, hogy a brüsszeli ellenkezés dacára az eredeti menetrendnek megfelelően határidőre elkészül a beruházás.

(Forrás: Szelestey Lajos/Klubrádió)

Tegnap 16:36

Magyar Péter szerdán jelentette be, hogy tárgyalást folytatott az Európai Néppárt elnökével, Manfred Weberrel. A megbeszélésen szó esett Ukrajna Európai Uniós csatlakozásáról, az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, valamint arról is, hogy a Tisza Párt milyen szerepet vállalna az uniós politikában.

Megjelent a kormány oldalán az a rendelettervezet, amely a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodára szabná ki a honvédelmi vészhelyzetek idején ellátandó feladatokat. A tervezet alapján Rogán dönthet például arról is, melyik újság jelenhet meg háború idején, és milyen formában.