Mohi atomerőmű: hogy bírja a 30 éves szovjet technológia?

Minden egyes adófizető polgárnak kell majd fizetnie a mohi atomerőmű félbemaradt harmadik és negyedik blokkjának felépítéséért - figyelmeztet a Greenpeace. A környezetvédő szervezet aktivistái csütörtökön a Szlovák Villamos Művek pozsonyi székháza előtt tüntettek a beruházás ellen - írta az Új Szó.

A Greenpeace szerint valamennyien fizetni fogunk, noha a beruházásért felelős Enel tulajdonképpen magáncég. Figyelmeztet, a radioaktív hulladék kezelése is sokba kerül.

A környezetvédők azt állítják, hogy az Enel egyik belső utasítása szerint meg kell akadályozni a nyilvánosság és a sajtó részvételét az erőmű ügyében péntekre tervezett pozsonyi tanácskozáson.

Ringbe száll Tatabánya is

Tatabánya energetikai, környezetvédelmi és klíma szakértőkkel képviseli a város érdekeit pénteken a mohi atomerőmű engedélyezési eljárásának pozsonyi közmeghallgatásán - közölte az MTI-vel a polgármester.

Bencsik János tájékoztatása szerint az erőmű tervezett blokkjainak biztonsági szintje ma már elfogadhatatlanul alacsony. A létesítmény földrengésveszélyes területen fekszik és a harminc esztendős technológiával készülő, szovjet típusú reaktorok fő hiányossága, hogy nincs olyan beton védőburkuk, amely ellen tudna állni egy repülőgép becsapódásának.

A városvezető szerint nem megakadályozni szeretnék az erőmű fejlesztését, de a közvetlen szomszédságban élő - Tatabánya is ebben a védőtávolságban található - közösségek biztonságát meg kell teremteni.

A mohi atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának megépítését kötelezően előírták a privatizálás során, az olasz Emel energetikai társaság ennek a nyilvánosság kizárása mellett, új engedélyezési eljárás nélkül kívánt eleget tenni - mondta a polgármester.

Bencsik János a Greenpeace kezdeményezéséhez csatlakozva, néhány magyarországi és szlovákiai magánszemély társaságában kezdeményezte az új engedélyezési eljárás elrendelését a szlovák hatóságoknál. Miután az ügyben pozitív döntés született, megteremtődött a lehetősége, hogy Magyarország a nemzetközi egyezmények alapján hivatalosan is bekapcsolódjon a folyamatba.

Bécsi tiltakozás a mohi atomerőmű bővítése ellen

A mohi (Mohovce) atomerőmű tervezett bővítéséről készülő környezeti hatásvizsgálat befolyásolásának szándékával vádolta a szlovák atomerőmű üzemeltetőjét pénteken a bécsi tartományi kormány és ismételten tiltakozott a bővítés ellen.

Ulli Sima szociáldemokrata (SPÖ) környezetvédelmi tanácsos, a bécsi tartomány kormány tagja a GLOBAL 2000 környezetvédő szervezet értesülésére hivatkozva egy közleményében bírálta a szlovák villamos műveket (Slovenské Elektrarne - SE). A környezetvédők az SE egy belső dokumentumára hivatkozva azt mondják: az üzemeltető befolyásolni akarja a pozsonyi közmeghallgatást, gyakorlatilag kizárva a helyszínről a bírálókat, s meg akarja hiúsítani a szeptember 25-re kitűzött bécsi közmeghallgatást – írta az MTI.

Környezetvédők, a GLOBAL 2000, a Greenpeace és a város szerint számos biztonsági kockázatot jelentene, ha a Bécstől 160 kilométerre található mohi erőmű két új reaktora a jelenlegi tervek szerint épülne meg. Hiányosnak találják a nemzetközi hatásvizsgálathoz rendelkezésre bocsátott dokumentumokat, az elérhető információk alapján pedig elégtelennek a tűzvédelmi, valamint a földrengés, repülőszerencsétlenség esetére tervezett intézkedéseket. Aggályosnak tartják azt is, hogy az építkezés egy 1986-os építési engedély alapján kezdődött meg. Az akkor megkezdett munkálatokat nem lehet a mai technológiai elvárásoknak megfelelően befejezni - érvelnek.

A városi tanács környezetvédelmi osztálya már hónapokkal korábban is jelezte ellenvetéseit, hétfőn pedig harmincnapos aláírásgyűjtő kampányt indított a lakosság körében az erőmű bővítése ellen.

A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) májusban jelezte Szlovákiának részvételi szándékát a nemzetközi környezeti hatásvizsgálatban. A zöldtárca célja, hogy elérje: a tervezett új blokk a határon esetlegesen átterjedő jelentős, káros környezeti hatásai feltárhatók és elkerülhetőek legyenek. A minisztérium ezért a határon átterjedő környezeti hatásokról szóló Espoo-i Egyezmény alapján részletes tájékoztatást kért a szlovák féltől többek között arról, hogy a nyolcvanas években tervezett erőmű hogyan felel meg a jelenlegi nukleáris biztonsági követelményeknek, illetve rendelkezik-e majd az erőmű a földrengések elleni megfelelő védelemmel.

A KvVM emlékeztetett: az eredetileg négy blokkosra tervezett mohi atomerőmű építésének előkészítő munkálatai 1981-ben kezdődtek meg. Az 1990-es évek elején azonban a szlovák beruházó finanszírozási gondjai miatt a 3-as és 4-es blokkok építése 1992-ben megszakadt, az 1-es blokkot 1998-ban, a 2-est pedig 2000-ben helyezték üzembe. A két új, 440 megawatt teljesítményű blokkot a tervek szerint 2012-ben indítják majd be.