Mitől retteg leginkább a magyar? Itt az új felmérés!
Az Ipsos csoport 2009. áprilisában huszonhárom ország és 23 ezer megkérdezett részvételével készített online felmérést. Magyarország idén először vett részt a kutatásban. A hazai válaszadók kétharmada szerint a munkanélküliség a legégetőbb probléma. Elsöprő többség szerint pedig a kiadások lefaragása a megoldás a bajra.
A Global Advisor elnevezésű reprezentatív kutatás két évvel ezelőtt kezdődött, és azóta követi nyomon többek között a gazdasági válság kialakulását és változását. A legutóbbi kutatásból kiderült: a három legfontosabb társadalmi probléma között a megkérdezettek 53 százaléka a munkanélküliséget nevezte meg. 71 százalék pedig azt említette: ő vagy ismerőse a közelmúltban veszítette az állását.
A magyarországi válaszadók 61 százaléka szintén a munkanélküliséget jelölte meg a legtöbb aggodalomra okot adó tényezőnek, de 53 százalékkal nálunk második helyen a korrupció és a pénzügyi, politikai botrányok szerepelnek. Harmadikként, a lakosság 51 százaléka a szegénységet és a társadalmi egyenlőtlenséget tartja problémának, és „csak” 24 százalék számára jelent gondot a bűnözés és az agresszió.
Globális szinten veszítettek fontosságukból a környezetvédelmi kérdések, de csökkent a terrorizmustól való félelem is. Tegyük hozzá: az országok között ebben a tekintetben nagy a szórás. Egyes helyeken komoly veszélynek gondolják, míg másutt kevésbé számít. Magyarországon például nulla százalék a jelentősége, azaz gyakorlatilag nem is említették az emberek.
- Meglepő, hogy a munkanélküliség problémája az elmúlt két évben hogyan került nemzetközi szinten is az élre. Bár még 2007 májusában a bűnözés váltotta ki a legtöbb aggodalmat, az országok lakosai mára nem az erőszakot, a korrupciót, a közbiztonságot, vagy a társadalmi leszakadást tartják a legnagyobb bajnak, hanem a munkanélküliséget, amely a válság miatt betüremkedett a hétköznapokba – mondja Pintér Róbert, a Szonda Ipsos online stratégiai igazgatója.
Nem véletlen, hogy a háztartások háromnegyede kénytelen volt szorosabbra húzni a nadrágszíjat és visszafogni a kiadásait. Az emberek kevesebbet költenek nyaralásra, szórakozásra vagy luxustermékekre. Az élelmiszereken ugyan kevésbé spórolnak, de alkoholra és édességre az országok lakosságának fele-harmada a korábbinál kevesebbet szán.
- Különös, hogy Németországban a megkérdezettek csak 57, Csehországban pedig mindössze 64 százaléka mondta, hogy a háztartásokban megszorításokra lett volna szüksége. Ehhez képest a magyarok 89 százaléka jelezte, hogy kevesebbet költ. Ezzel a dél-koreaiakkal, mexikóiakkal és argentinokkal az élbolyba tartozunk.
Az összes ország válaszadóinak 74 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt időszakban kevesebb pénzt szán szórakozásra, például mozira, étteremre. Magyarországon ez az arány 85 százalék.
Legyenek megszorítások
A kutatás arra is kitért, az emberek szerint a kormányzat megszorító intézkedéseket vezessen be, vagy inkább adókat emeljen. Kiderült: a kiadások csökkentése a világon mindenhol lényegesen nagyobb támogatással bír.
- Törökországot leszámítva, ahol legnyitottabbak az adóemelésre, még ott is csak egyharmad helyeselte az ötletet. Magyarország ilyen szempontból abszolút illeszkedik az európai trendbe, ahol jóval 90 százalék fölött van a megszorítások a támogatottsága. A lakosság azt szeretné, ha a kormány a kiadási oldalt csökkentené, a spórolást pedig magán kezdené – teszi hozzá Pintér Róbert.
A kutatás eredménye szerint nálunk ugyanis a megkérdezettek 96 százaléka, azaz szinte mindenki a kiadások lefaragását szeretné. Ebből a szempontból az európai átlag is hasonló, 92 százalékos. Globális szinten a más országoknak nyújtott segélyeken, a köztisztviselők bérének befagyasztásán, és a hadi kiadásokon spórolnának az emberek. A válaszadók a legkevésbé az egészségügy, oktatás és tömegközlekedés megnyirbálását tartják a legkevésbé elfogadhatónak. Úgy vélik: ha mindenképp adót kell emelni, ez elsősorban a cigarettára, alkoholra és egészségtelen ételekre, például cukorkákra, édességekre vonatkozzon. Nem emelnék viszont a bérterheket, a lakások megvásárlásához köthető illetékadót, és a parkolást.
- Ezek amolyan népi bölcsességek – teszi hozzá Pintér Róbert. – Ráadásul a kormányok pont ennek az ellenkezőjét szokták tenni. A legtöbb országban ugyan a karcsú állam ideálját hangoztatják, de ezt nehéz megvalósítani. Sokszor inkább az egészségügyön vagy az oktatáson szorítanak. Ahogy nálunk is a 90-es években ezekből az alrendszerekből szívták el pénzek egy részét. A Bokros csomag intézkedéseit, vagy a Medgyessy-kormány első megszorításait is ezek a területek szenvedték meg.
