Mit tehet a magyar EU-elnökség?
A jövő évi magyar EU-elnökség egyik központi, vállalt feladata, hogy szorgalmazza: biztosítsák közösen Európa energia-ellátásának feltételeit. A háttérben természetesen a 2008-2009-es tél áll, amikor az orosz-ukrán gáz-viták miatt akadozott az ellátás és átmeneti korlátozásokat kellett bevezetni a nagyfogyasztóknál. Szakemberek budapesti tanácskozásán most megkérdőjelezték a jövőre vonatkozó aggodalmakat: egyes szakemberek szerint felesleges óriási pénzeket költeni nem létező veszélyek elhárítására s ezzel tovább terhelni a lakosságot is.
Az Euratlanti Integrációs és Demokrácia Központ (CEID) és a Demokratikus Átmenet Nemzetközi Központja (ICDT) által rendezett tanácskozáson arról volt szó, milyen prioritásai legyenek a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökségnek. Magyar és külföldi részvevők az elnökségek feladatait, a cseh, a svéd tapasztalatokat elemezték, majd külön kerekasztal foglalkozott az energia-biztonság kérdéseivel.
Antal Dániel, a Magyar-Amerikai Kereskedelmi Kamara energia-bizottságának elnöke szerint az EU energiabiztonsági törekvései ösztönözni fogják a magángazdaság ilyen irányú beruházásait. A biztonság érdekében nagy tárolók épülnek – csak azt nem mondták, mondják meg a politikusok a lakosságnak, hogy ezek költségeit – a gáz hatóságilag szabályozott árában – meg kell fizetni. Deák András, a Közép-Európai Egyetem kutatási igazgatója úgy vélte: az EU energia-biztonsági tervei eddig igencsak hézagosak s nem lesz könnyű egyetértésre jutni. Annál is inkább, mivel az elnöklő magyaroknak összesen vagy 2.500 különböző ülést, tanácskozást kell e hat hónapban szervezniük.
Míg az idézettek tartózkodóan kommentáltak, Hegedűs Miklós, a Gazdaságkutató Intézet ügyvezető igazgatója kétségbe vonta az EU bizonyos energiai-biztonsági törekvéseinek megalapozottságát. Nézete szerint a kérdést erősen eltúlozzák. A (szovjet) – orosz – európai gázvezetékben 35 év alatt csak a közelmúlt, egyetlen időszakban léptek fel komolyabb ellátási zavarok s az átmeneti korlátozás akkor sem volt igazán indokolt. A rákövetkező tároló-építések máris óriási többlet-terheket rónak a fogyasztókra és gazdasági szempontból nem alátámaszthatóak. A válság hatására a gázfogyasztás jelentősen csökkent és nagy növekedés nem is várható: Magyarországon például 2020-2025-ig a földgázfelhasználás legfeljebb évi 15-16 milliárd köbméterre nő. Az a korábbi, 14,4 milliárdos csúcsnál alig nagyobb, miközben tavaly a visszaesés miatt csak 11,4 milliárd köbméter volt a felhasználás. 2025 után várhatóan belép a Paksi Atomerőmű bővített teljesítménye, így a gázfogyasztás nem emelkedik tovább.
Hegedűs szerint e helyzetben feleslegesek lehetnek több száz milliárdos állami beruházások alternatív gázvezetékek, mint a Déli Áramlat, a Nabucco építésére. Az utóbbi esetében mind a lehetséges szállítókat, mind a gáz vásárlóit illetően sok a kérdőjel – akárcsak abban, hogyan lehet az adott gazdasági helyzetben a vezeték igen költséges építését finanszírozni. A közgazdász szerint egyfajta energia-ellátási „Maginot-vonal” építése Oroszország ellen éppoly értelmetlen, mint a hajdani francia védvonal volt – hiszen az utóbbi ugyanúgy megkerülhető. Célszerűbb olyan európai politika, amely az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat javítva gondoskodik az ellátás biztonságáról – nem feledve, hogy belső orosz politikai átrendeződések ezt a törekvést majd még elő is segíthetik.
Árat diktál a Gazprom
Varró László, a MOL stratégiai igazgatója tanulságosan szemléltette a helyzetet: Európa keleti felében és Nyugat-Európa egy részében, amelyet az orosz Gazrom lát el, magasabbak a gáz-árak, mint a földrésznek azokon a tájain, ahol Norvégiából és más forrásokból fedezik a szükségletet. Azaz: a Gazprom – nagyobb verseny híján - diktálni tudja az árakat. A megoldás így a szabad verseny kiterjesztése, amiért valóban közösen léphetnek fel az EU tagjai. Szükséges ez annál is inkább, mivel Európa a világ energia-piacának csak 20 százalékát jelenti és növekvő igényekkel lépnek fel a nagy, fejlődő piacok: Kína, India és társaik. Európának így most van 4-5 éve arra, hogy biztosítsa helyét, szükségleteinek kielégítését.
