Mit rejt a kód?

2011. szeptember 15., 07:28

Labirintus? Kubista kép? Nyomtatott áramkör?

Egyik sem. Ez egy QR-kód. Hogy mi?

A QR-kód kétdimenziós, szinte korlátlan mennyiségű információt tartalmazó vonalkód, amelyet a japán Denso-Wave cég fejlesztett ki 1994-ben. Nevét az angol Quick Response (gyors válasz) rövidítéséből kapta, egyszerre utalva a gyors visszafejtési sebességre és a felhasználó által igényelt gyors reakcióra.

A sarkokban található jellegzetes négyzet alakú mezők miatt – amelyek egyébként szintén információhordozók – egyrészt könnyű szkennelni, másrészt pedig szinte bármilyen szögből fényképezve (akár elforgatva is) könnyedén azonosítható és feldolgozható jelet kaphat az okostelefon.

Mit rejt a kód?

Egy új világot. Az új média világát.

A kód népszerűségét és tömeges használatát az okostelefonok robbanásszerű terjedése hozta. E készülékek ugyanis már tartalmazzák azt a beolvasó programot, amely automatikusan videóvá, hangfelvétellé, névjegykártyává vagy internetes linkké változtatja az abban rejlő információt. Még kattintani sem kell: a kód azonnal életre kel egy QR-kód-olvasó révén. Az androidosok a marketplace-ről, az iPhone-osok az Applestore-ból ingyenesen letölthetik.

Japánban, az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában tömegesen alkalmazzák plakátokon, jegyeken.

A Lufthansa QR-kódos check-in rendszert használ, amelynek az a lényege, hogy az utas nem nyomtatott beszállókártyát kap, hanem a telefonjára küldik el a kódot, amelyet beszállás előtt ellenőriznek.

Magyarországon még viszonylag kevéssé ismert, de aki figyelmes, a közüzemi számlákon, hirdetésekben, mozi- és színházjegyeken, névjegykártyákon már felfedezheti.

Miért került a QR-kód a 168 Óra címlapjára? A címlapi videó

ide kattintvatekinthető meg.

Egyrészt azért, mert az okostelefonok piaca és ezáltal a QR-kód használata hatalmas fejlődés előtt áll Magyarországon. A készülékek száma egyetlen év alatt megduplázódott, s elérte a másfél milliót.

Másrészt azért, mert a kód tömeges terjedésével korszakhatárhoz érkezett a média világa. Valósággá válik az átjárás a hagyományos nyomtatott sajtó és az új média világa között.

De a legfontosabb ok az, hogy a plusztartalmakat hordozó kódokat mostantól kezdve a 168 Óra oldalain is megtalálják majd! Ez nem egyszerűen azt jelenti, hogy a jövőben többet kapnak majd olvasóink, hanem azt, hogy az okostelefont használó újságolvasók kezében a szó szoros értelmében „életre kel” a lap.

A jövőben a hetilap címlapján és számos írás végén megtalálják majd a 15x15 milliméteres, négyzet alakú kis ábrákat. Az újságot lapozgatva meghallgathatják a 168 Óra Rádió adásait, megnézhetik a témákhoz kapcsolódó videókat, galériákba rendezve tekinthetik meg azokat a képeket, amelyeket fotósaink készítettek a riportok, interjúk helyszínein.

Mostantól egy újságban sok újsággal szolgálunk.

Éljenek a lehetőséggel, érdemes!

A kormány döntése értelmében várhatóan májustól bizonyos krónikus betegségek gyógyszereit – így például a cukorbetegek készítményeit – már nemcsak szakorvos, hanem a háziorvos is felírhatja.