Minden korábbinál súlyosabb csapásokat mért az emberi jogokra az Orbán-kormány 2017-ben
A különféle kormányok és politikusok gyűlöletre és félelemre építő retorikája a világ minden táján érezteti hatását, és komoly fenyegetést jelent mindannyiunkra nézve – figyelmeztet az Amnesty International a csütörtökön bemutatott éves jelentésében.
A dokumentumról ugyan az MTI is kiadott egy összefoglalót, ám Az emberi jogok helyzete a világban című kiadvány 159 országot bemutató összefoglalója nem csupán említés szintjén szól Magyarországról, hanem igen vaskos fejezetet (a 187. oldaltól, illetve magyarul itt) szentel az Orbán-kormány jogsértéseinek.
Háttérinformációként az AI megemlíti, hogy 2017-ben a magyar kormány tüntetésekkel és egyre több nemzetközi vizsgálattal nézett szembe, mivel továbbra sem volt hajlandó javítani az emberi jogi helyzeten illetve tiszteletben tartani az EU-s előírásokat. Az Európai Bizottság júliusban kötelezettségszegési eljárást indított a civil szervezetek jogait sértő törvény elfogadása miatt, az Európai Parlament pedig májusban egy határozatban fejezte ki aggodalmát az egyre romló emberi jogi helyzet kapcsán. A magyar társadalom több mint negyedét érintette a szegénység és a társadalmi kirekesztettség, 16 százaléka pedig súlyos anyagi nélkülözésben élt.
Az AI szerint a magyar kormány ismét nem lehet büszke az emberi jogok területén nyújtott teljesítményére, bizonyos területeken még a csúfos 2016-os évhez képest is sokat romlott a helyzet.
Amíg 2016-ról még azt írták, hogy „több területen is – például a terrorellenes intézkedések vagy a menekültek és menedékkérők jogainak megsértése kapcsán – hazánk az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét nyújtja”, a mostani jelentés nem mindössze fenntartja, meg is erősíti ezt a megállapítást:
- Folytatódtak a menekültek és migránsok elleni súlyos jogsértések, többek között március óta a hatóságok határozatlan időre fogva tartják a tranzitzónában menedékkérelmet benyújtókat, köztük a gyerekeket is, kivételt csak a 14 évesnél fiatalabb kísérő nélküli kiskorúak jelentenek.
- A törvénymódosítások azt is lehetővé tették, hogy minden irreguláris belépőt visszakísérjenek a magyar határkerítés túloldalára, vagyis az Országgyűlés törvényesítette a jogellenes visszaküldéseket. Ezzel kapcsolatban a 168 Óra már megírta: a rendőrség saját statisztikája szerint 2017-ben több mint 20 ezer ember jutott át a kerítésen.
- A tranzitzónákban egy munkanapon beadható kérelmek száma drámaian lecsökkent: 2017 végén napi 5-5, azóta ez 1-1 menedékkérelmet regisztrálnak.
- A legalizált visszakísérések és a kérelmek benyújtásának korlátozása pedig azt jelenti, hogy 6000-8000 ember rekedt rossz körülmények között Szerbiában, kitéve a hajléktalanság vagy a Macedóniába és Bulgáriába való jogellenes visszaküldés veszélyének.
A jelentés kitér arra is, hogy Magyarország súlyos csapásokat mért az egyesülés és a tudományos élet szabadságára is. A felsőoktatási törvény módosítása elsősorban a Közép-európai Egyetemet (Central European University, CEU) hozta rendkívül nehéz helyzetbe, az ellen irányult. Amiként a kormány évek óta tartó, a független civil szervezeteket megbélyegző és ellenségként beállító gyűlöletkampánya mellett az Országgyűlés tavaly elfogadott egy súlyosan jogkorlátozó és alaptörvény-ellenes törvényt, amely nehéz helyzetbe hozza azokat a civil szervezeteket, amelyek külföldről is kapnak támogatást.
„Küzdelmes év van mögöttünk, és sajnos minden jel arra mutat, hogy a magyar kormány továbbra sem kíván javítani a kiábrándító emberi jogi teljesítményén”
– mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója. Hozzátette: „Elképesztően szomorú azt látni, hogy bár azt gondoltuk, ennél már nem lehet rosszabb a Magyarországra érkező menekültek és migránsok helyzete, a hatóságoknak még ezen is sikerült sokat rontaniuk a kegyetlen és jogsértő fogvatartással és a visszaküldésekkel. Azokat a szervezeteket pedig, amelyek ezeknek az embereknek próbálnak meg segíteni vagy felemelik szavukat a jogsértések ellen, minden lehetséges eszközzel megpróbálják elhallgattatni. Ne legyenek kétségeink, a jelenleg az Országgyűlés előtt lévő civilellenes törvénycsomag egyetlen célt szolgál, hogy elhallgattassák a kritikus hangokat és eltiporják azokat, akik másként gondolkodnak. Ez az Európai Unióban elfogadhatatlan.”
A jelentés egyik fontos megállapítása, hogy a világon milliók számára jelent egyre nagyobb kihívást, hogy hozzájussanak az olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint a lakhatás, élelem vagy orvosi ellátás. Az Amnesty International arra figyelmeztet, hogy amennyiben a kormányok nem számolják fel a szegénység és egyenlőtlenség kiváltó okait, nagy esély van rá, hogy a nagy tiltakozások kezdődjenek.
„A világ minden táján emberek milliói kényszerülnek arra, hogy elviselhetetlen körülmények között éljenek, mert nem jutnak hozzá megfelelő élelemhez, tiszta vízhez, egészségügyi ellátáshoz és lakáshoz. Ha az embereket megfosztják ezektől a jogaiktól, az komoly kétségbeesést szül. Venezuelától Iránig annak vagyunk a tanúi, ahogyan rémisztő méreteket ölt a társadalmi elégedetlenség” – figyelmeztet Salil Shetty.
Az AI igazgatója szerint ahelyett, hogy megpróbálják elhallgattatni az embereket, a kormányoknak azzal kellene inkább foglalkozniuk, hogy megoldásokat találjanak a problémáikra. Kezdetnek megtenné, hogy békén hagyják a munkájukat végző újságírókat, civil szervezeteket és a hatalommal szembeni kontrollt jelentő más szereplőket.
„Annak a történelmi korszaknak vagyunk a tanúi, amikor egyre többen emelik fel a szavukat, és kezdik követelni egy igazságosabb társadalom létrehozását. Ha a vezetők nem tudnak mit kezdeni a tiltakozásokat kiváltó problémákkal, akkor azzal a saját pozíciójukat érvénytelenítik.
