Minden demokratának kötelessége emlékezni és emlékeztetni
Minden demokratának kötelessége ma is emlékezni és emlékeztetni – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a roma holokauszt nemzetközi emléknapján, pénteken Budapesten.
A Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen Doncsev András azt mondta: augusztus 2-án emlékezünk a 69 évvel ezelőtt az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban meggyilkolt háromezer roma emberre, és mindazokra, akiket Magyarország 1944. március 19-ei német megszállását követően otthonaikból koncentrációs táborokba hurcoltak, továbbá mindazokra, akik azóta estek a fajgyűlölet áldozatául, mint a négy évvel ezelőtt ezen a napon meggyilkolt kislétai roma asszony.
„Emlékezünk, mert minden demokratának, aki elítéli az utópisztikus rendszerek valamennyi fajtáját, amelyekben az esztelenség diadalmaskodik az ész nevében és hamis remények változnak végül menetelő hadseregekké, kötelessége ma is emlékezni és emlékeztetni” – fogalmazott az államtitkár.
Doncsev András szólt arról, hogy a történtekből okulva ki lehet jelenteni, ha „a nemzeti szolidaritás szövetét elvágjuk valahol, vagy engedjük, hogy egy durva mozdulattal elszakítsák, akkor törvényszerű, hogy az utolsó szálig felbomoljék”.
Az államtitkár hangsúlyozta, eljött az ideje annak, hogy végre ne „méricskéljünk”, miért különböztetik, bélyegzik meg, vetik ki ma is maguk közül az áldozatnak kiszemeltet.
„Nekünk egyforma, kérlelhetetlen szigorral és a törvény teljes erejével kell lesújtani bárkit is érjen a megkülönböztetés, nyelve, vallása, bőrszíne miatt” – jelentette ki Doncsev András, hozzátéve: mert ez nem többség és kisebbség, hanem emberi méltóság kérdése.
Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója köszöntőjében arról beszélt, a köztudat részévé kell tenni, hogy mi történt Komáromban vagy Budapesten, a józsefvárosi pályaudvaron, ahol összegyűjtötték és vagonokba zsúfolták a magyarországi romákat 1944 őszén és telén.
Feladatunk, hogy a legyilkolt közösségeket összegyűjtsük, ezt a magyar történelemben is rögzítsük és bevigyük az oktatásba – mondta.
Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke, a Fővárosi Cigány Önkormányzat vezetője beszédében hangsúlyozta, hogy tudatni kell a világ polgáraival: a holokauszt, a porrajmos nem a gázkamrákkal, hanem a kirekesztő gondolatok megszületésével kezdődött, majd könyvégetésekkel, boltok bezárásával, fajvédő törvények elfogadásával folytatódott.
Szerinte ma újra a kirekesztés és a megbélyegzés járja be hétköznapjainkat. „De ma még időben vagyunk”, hogy figyelmeztessük a veszélyre a társadalmat. Eljött az eszmélés ideje – jelentette ki Makai István.
Hangsúlyozta, „ma sokkal szükségesebb a nyílt, egyenes, őszinte beszéd és cselekedet, mint eddig bármikor. Az oly sokszor emlegetett, a sokféleképpen és sokféle irányból is megfogalmazott összefogás az egyetlen kulcsa annak, hogy egy békés, igazi értékeken alapuló társadalmat tudjunk építeni” – mondta.
Makai István beszédét követően a jelenlévők mécseseket gyújtottak az áldozatok emlékére az emlékközpont udvarának egyik falánál, amelyre olyan településneveket függesztettek ki, ahol 1944-ben roma embereket mészároltak le.
A megemlékezésen részt vett Schiffer András, a Lehet Más a Politika társelnöke, valamint megjelentek diplomáciai testületek képviselői is.
A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer roma embert gyilkoltak meg.
Együtt-PM: Közös fellépés kell a gyűlölet ellen
Az Együtt-PM szerint a roma holokauszt emléknapja arra emlékeztet, hogy a gyász mellett aktívan fel kell lépni és közösen tenni kell a kirekesztés legapróbb jelei, a gyűlölet minden szava és tette ellen.
Az ellenzéki pártszövetség vezetői, köztük Bajnai Gordon volt miniszterelnök az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményükben azt írták, fejet hajtanak a származásuk miatt üldözött, megkínzott és meggyilkolt magyarok emléke előtt.
Felidézték, hogy a magyar állam aktív szerepet vállalt a roma holokauszt, a porajmos megszervezésében és végrehajtásában, ezért a magyar nemzet életbevágó érdeke, hogy emlékezzen az áldozatokra és ne felejtse el az árulást sem. „Egy államnak kötelessége megvédenie polgárait, egy közösség tagjainak pedig szolidaritást kell vállalnia egymással, különösen azokkal, akiket a létükben fenyeget bármilyen veszély” – fogalmaztak.
Az Együtt-PM szerint az emléknapnak komor aktualitást ad, hogy elsőfokú ítélethozatalához közelít a romagyilkosságok néven elhíresült bűncselekmények ügyében indult per. Ezzel összefüggésben kiemelték: hat magyar embert csak azért öltek meg, mert cigányok is voltak, „nem azért, amit tettek, vagy nem tettek, hanem azért, aminek születtek”. Ennek a szörnyűségnek éppúgy bele kell égnie a nemzet emlékezetébe, ahogyan más, nemzeti tragédiánknak – írták.
A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer roma embert gyilkoltak meg.
KDNP: Egyetlen rendszer sem bélyegezhet meg embercsoportokat
Egyetlen rendszernek sem lehet létjogosultsága, amely embereket, embercsoportokat megbélyegez, meghurcol és létében fenyeget – rögzítette a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a roma holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából kiadott pénteki közleményében.
Mint írták, főhajtással emlékeznek az áldozatokra.
Kiemelték: az élet iránti elköteleződésük okán is hiszik az emberi méltóság tiszteletének fontosságát. Vallják, hogy egyetlen rendszernek sem lehet létjogosultsága, amely embereket, embercsoportokat megbélyegez, meghurcol és létében fenyeget. Legyen szó bármilyen ideológiai terrorról, az nem csak ez egyes ember életét, hanem az egész nemzet jövőjét képes elpusztítani – fogalmaztak.
Hozzátették: éppen ezért kell emlékezni és soha el nem feledni a diktatúrák okozta sebeket, valamint a lelki és fizikai pusztítást, amelyet valamikor véghezvittek.
