Miért végezték ki a CEU-t? – Alkotmányellenes törvénnyel diktálunk Amerikának
Jogi képtelenségek, alkotmány- és törvénysértések sora kíséri a CEU ellehetetlenítését. Az Oktatási Hivatal március 30-án állásfoglalásban erősítette meg, hogy az egyetem szabályszerűen, törvényesen működik. Másnap reggel a Kossuth rádiónak adott nyilatkozatában az ország miniszterelnöke csalással vádolta a Közép-európai Egyetemet, mondván, egy még nem is létező törvényes előírást az intézmény nem tart be.
A hazai közvélemény persze már megszokta, hogy minden előkészítés nélkül, már-már titokban, egyéni képviselői indítványok formájában kerülnek az Országgyűlés elé rossz minőségű törvénytervezetek, amelyeket akár egy-két nap alatt átvernek a rendszeren, majd utólag toldozgatják-foldozgatják azokat. Most azonban a nemzetközi közvélemény árgus tekintete előtt nyomták át a törvénymódosítást – hiába alkotmányellenes, hiába sért több törvényt.
Nemzetközi háttér nélkül működő magyar intézmény talán már szóvá sem tenné, amit a Közép-európai Egyetem (KEE) részletesen taglalt az országgyűlési képviselőknek hétvégén küldött levelében. Az intézmény nehezményezi, hogy a titokban elkészült törvényjavaslat nem felel meg sem a jogalkotásról szóló, sem a társadalmi részvételről szóló törvény előírásainak. Nem készült hozzá hatásvizsgálat, nem előzte meg társadalmi vita, nem véleményezhették az érintettek, köztük a CEU, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Tudományos Akadémia. Meglepő. Mármint az, hogy akad, akinek az ilyesmi még feltűnik. Társadalmi vitát – vagy „fideszül” nemzeti konzultációt – az elmúlt években csak akkor tartottak törvények elfogadása előtt, ha az a kormány propagandacéljait szolgálta.
Fotó: Fekete István
A törvénytervezet alkotmányellenességének egyik fő oka, hogy nyilvánvalóan diszkriminatív, a közbeszédben ezért is terjedhetett el a lex CEU elnevezés. Nyilvánvaló, hogy alkotóit a „Soros-egyetem” megrendszabályozásának célja vezette. Az Orbán Viktor által is használt, félrevezető terminus technikusnál érdemes egy szóra megállni. Mint Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese a 168 Órának elmagyarázta, Soros Györgynek ma már csak minimális befolyása van az egyetem működésére. Bár ő hívta életre az intézményt, létrehozott egy komoly pénzügyi alapot, az egyetem működésébe és a pénzügyi döntésekbe nem szólhat bele. Évek óta nem vesz részt az igazgatótanács munkájában sem, amely javaslatot tesz a köztársasági elnök által kinevezett rektor személyére, és ellenőrzi is őt.
Azt, hogy a törvénytervezet ellentmond a diszkrimináció tilalmáról szóló alkotmányos előírásnak, Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa is elismerte március 31-én. A dokumentum több pontja is nyilvánvalóan kipécézi az intézményt, ami legkönnyebben ott érhető tetten, ahol előírja, hogy külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon csak akkor adhat ki oklevelet, ha a székhelye szerinti országban is folytat képzést. Palkovics László oktatási államtitkár a CEU vezetőivel folytatott tárgyalásaikon ezt a követelményt úgy magyarázta: az egyetemeknek ki kell nőniük egy ország táptalajából, csak ebben az esetben hozhatnak olyan gyümölcsöket, amelyek vonzóak lehetnek másutt is. A CEU irányítói erre úgy érveltek: az amerikai módszertan, amely szerint tanítanak, nagyon is az Egyesült Államok kulturális táptalajában gyökerezik, nagynevű tudósokat hoznak Magyarországra, köztük magyar származásúakat is. Ők pedig itt megtalálják azt is, amiért elmentek, egyben visszatérhetnek szülőföldjükre.
A magyar parlamenti képviselőkhöz intézett levélben az egyetem azt az álláspontját rögzíti, hogy egy New York-i kampusz esetleges létrehozása semmilyen előnnyel nem járna sem a CEU, sem Magyarország vagy az intézmény diákjai számára. Ám dollártízmilliókat kellene kiadni az Egyesült Államok oktatási infrastruktúrájának fejlesztésére – feleslegesen. Mindebből tehát arra a következtetésre juthatunk, hogy a törvény szerzői az előírást csak és kizárólag azért tették a szövegbe, mert tudták: az intézmény nem folytat oktatást az Egyesült Államokban, tehát így üthetnek rajta.
De a törvény egyéb kacifántos módon is ellehetetleníti a CEU képzését. A trükk megértéséhez az intézmény története nyújt kapaszkodót. A CEU egységes intézményként 1995. január 5-én a Kulturális és Oktatási Minisztériumtól kapott működési engedélyt. 2004-ben azonban egy bonyolultabb jogi konstrukciót hoztak létre, miután a magyar miniszterelnök és New York állam kormányzója nyilatkozatot írt alá az egyetem működéséről. A magyar parlament törvénnyel a CEU-tól független magyar jogi személyként létrehozta a Közép-európai Egyetemet (KEE). A tantárgyak akkreditációját és az egyéb adminisztratív teendőket Amerikában a CEU végzi, Magyarországon pedig a KEE, amely a New Yorkban bejegyzett partnerintézmény megbízásából az amerikai tananyag oktatásában is közreműködik.
Bonyolult? Bonyolult. Az egyetem partner lenne az egyszerűsítésben, ám a törvényalkotó szándéka nem az, hogy egyszerűsítse az ügymenetet. Az új jogszabály ugyanis csak európai intézmények számára teszi lehetővé, hogy programjaikat magyar egyetemek tanítsák, az OECD országaitól megvonnák ezt a lehetőséget. A CEU levele némi nehezteléssel jelzi: ez a döntés aránytalanul és diszkriminatív módon korlátozza a tudományos élet és a tanítás szabadságát, miközben semmilyen adat nem támasztja alá, hogy az Egyesült Államokban alacsonyabb lenne a képzés színvonala, mint olyan európai országokban, mint például Románia vagy Bulgária.
MTI Fotó: Illyés Tibor
A jogalkotó – nevezzük, mondjuk, Orbán Viktornak – természetesen nem vonja kétségbe az amerikai oktatás színvonalát. Ez a kérdés számára nagyjából közömbös. Ő azért zár be egy kaput, hogy egy másikon besétálva rajta múljon, a CEU folytathatja-e a munkát. Kegyként ő határozhassa meg, hogyan tovább. Ha egyáltalán. A sebtiben elfogadott törvény szerint ugyanis külföldi egyetem csak akkor végezhet oklevelet adó képzést Magyarországon, ha erre nemzetközi szerződés ad lehetőséget. Azaz ha erről Orbán Viktor megalkuszik Donald Trump amerikai elnökkel. Hogy az Egyesült Államokban a felsőoktatás tagállami hatáskör, amihez a Fehér Háznak semmi köze? Na és! Mi magyar törvénnyel előírjuk a szövetségi kormányzatnak, hogy velünk csak ő tárgyalhat. Ha nem akarják becsukni a CEU-t, akkor a mi feltételünk az, hogy maga az elnök tárgyaljon velünk.
Enyedi Zsolt rektorhelyettes szerint ezzel politikai üggyé vált valami, ami a világ demokratikus országaiban szakmai kérdés szokott lenni. Magyarországon a paternalista állam fogja eldönteni, hogy ki jöhet az országba tanítani, és ezt a döntését még csak meg sem kell majd indokolnia. Az egyetemi levélben azt is megállapítják, hogy a törvényjavaslat előírásai alkotmányellenesek, hiszen sértik a tudományos kutatás, a tanulás, a tanítás szabadságát, a felsőoktatási intézmények önállóságát.
Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora úgy látja: a nemzetközi szerződéssel kapcsolatos előírás egyetlen célja, hogy a magyar kormány ellenőrizhesse, milyen képzést lehet behozni az országba. Magyarország ezzel ismételten megsérti az 1988-ban, 388 rektor által Bolognában aláírt Magna Charta Universitatum dokumentum akadémiai szabadságra és az állammal szemben élvezett autonómiára vonatkozó pontjait. Ami nem csoda, hiszen a magyar felsőoktatási törvény nem is tartalmazza az autonómia és a szabadság szavakat. Deák Dániel szerint nem kevésbé súlyos, hogy a Közép-európai Egyetemtől megvonják a kedvezményt, amellyel tengerentúli tanárai automatikusan munkavállalási engedélyhez juthatnak. A jövőben az állam dönti el, hogy kit enged be és kit nem, indokolni nem kell, fellebbezésnek helye nincs. Lehet, hogy valakit azért utasítanak el, mert olyasmit írt, ami nem tetszik a magyar hatóságoknak?
ILLUSZTRÁCIÓ: KOZÁK GÁBOR
A Corvinus professzora megjegyzi: balkézről, ha nem ragaszkodunk az elveinkhez, könnyű lenne jogi megoldást találni. Például úgy, hogy a CEU-t átviszik Írországba. A korlátozó intézkedések így már nem működnének. Az intézmény és az Egyesült Államok számára azonban elfogadhatatlan a trükközés.
Akkor hogyan tovább? Tényleg azt akarná Orbán, hogy a CEU szűnjön meg, vegye a kalapját, és vigye Európa egyik legjobb tudományos könyvtárát, kiadóját, vele presztízsét és rengeteg pénzét például Vilniusba? Aligha. Inkább a készbe szeretné beültetni embereit. Határozzák meg ők, mit lehet tanítani és mit nem. Ki jöhet Magyarországra és ki nem? Járulékos haszon, ha egy kicsit lehet sürgetni Trumpot: fogadja végre a magyar kormányfőt az ovális irodában, hadd szidhassák együtt Soros Györgyöt. Talán épp ez a kulcskérdés. Eléggé utálja-e az Egyesült Államok elnöke a magyar származású filantróp milliárdost ahhoz, hogy hajlandó legyen elfogadni a magyar diktátumot? Az amerikai elnöknek szigorú határidőt adott Orbán a tárgyalásra. Bejöhet? Aligha.
