Miért vallanak kudarcot a férfiak?

"Egy izgalmas és provokatív cikket olvastam, le is fordítottam, hogy a magyar olvasók számára is elérhető legyen. A cikket, mintha a magyarországi családon belüli erőszak vita ismeretében írták volna, férfi szerzője tárgyilagosan ismerteti álláspontját és érveit. Mivel én erőteljesen ellenzem, hogy nemek harcává silányítsuk azt a rendkívül fontos, nehéz, és sok tekintetben forradalmi változást, ami a nők és gyerekek egyenrangúsításával, jogaik általános, minden emberre vonatkozó értékek és alapvetések figyelembevételével írhatók le.

Tekintve azonban a sok évszázados alávetettségüket, elnyomásukat, kizsákmányolásukat, és töredékes jogaikat, mindenképpen meg kell érteni, hogy a hatalom megosztása a férfiak egy jelentős része számára súlyos veszteségekkel, fájdalommal, haraggal, agresszióval is jár. Az erőszak semmilyen formája nem engedhető meg, és nem is tolerálható, ez ellen fel kell lépni. Meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyek az újraértelmezett egyéni, társas, családi kapcsolatokban, társadalmi viszonyok között segítenek minden résztvevőnek elsajátítani ezeket az új szabályokat, kommunikációt, életmódot. Ehhez érdemes lenne mindezen szempontok figyelembevételével konstruktív vitákat, egyeztetéseket folytatni, közösen kidolgozni az új kereteket, lehetőségeket…

A gyerekek emberi, gyermeki jogokkal történő felruházása, az erőszakmentes nevelés, partneri viszony azt is jelenti, hogy öntudatos, önmagukat jól ismerő, kifejező, képviselő és magasra értékelő, jó döntéseket hozni képes új generációk nőnek fel, ami alapvetően megváltoztatja a hatalmi viszonyokat, nem csak a nemek, hanem a generációk között is. Ezt az új helyzetet tanulni kell, ahogyan a cikkben szereplő Hanna Rosin írja, mindannyian bevándorlók vagyunk ebben az új világban és nem mindegy, hogy mennyire vagyunk felvértezve a változás, változtatás, rugalmasság, alkalmazkodóképesség képességével. Magyarországon ezek a kérdések nemigen merültek fel széles értelmezésben, a jelenlegi helyzet megkívánja az átfogó, holisztikus gondolkodást, az egymásra figyelést, egymás szempontjainak megértését és a sajátjaink jó színvonalú artikulálását, a megegyezés, nyertes-nyertes megoldások kidolgozását, a tények, okok, folyamatok megértését, elemzését. A családon belüli erőszak ennek csak egy, kicsike, noha kiemelkedően fontos és emblematikus szelete, amiben, mint cseppben a tenger a társadalmi problémák mindegyike tetten érhető. Ezért hiba lenne leszűkíteni a vitát a büntetőjogi szabályozásra, hiszen az alapkérdések megoldatlanok, mit gondolunk férfi és nő helyzetéről, viszonyáról, a hatalomról az emberek közötti viszonyban, legyen az családi, vagy közösségi, állami.”

A teljes cikket