Miért sunyi?
Aczél Endrének A palesztin államiság címmel megjelent írásában nem is a palesztin szempontok fontosságának egyoldalú taglalása, Izrael politikájának elítélése, negatív jelzővel való minősítése, hanem a szerzőhöz méltatlan felületesség volt számomra a legmegdöbbentőbb.
A szerző Izrael palesztinokkal kapcsolatos politikáját leegyszerűsítve a „sunyi” jelzővel – a Kuruc.info szóhaszálatával – minősíti.
A cikkből idézve: „Netanjahuék kitalálták, hogy a palesztinokkal nem egyszerűen az Izraeli Államot kell elismertetniük (ami már rég megtörtént), hanem Izraelt »zsidó államként« tartoznak elismerni, ami ugye abszurdum, lévén ennek az államnak minden ötödik polgára arab.”
Nem feltételezve, hogy Aczél Endre ez irányú ismeretei hiányosak, csak az objektivitást kérem számon a szerzőtől. Ugyanis a leendő palesztin állam két egymáshoz nem kapcsolódó területből és két különálló hatalomgyakorlóból, az Abbász vezette Fatahból és a Gázát uraló militáns, terrorista Hamaszból jönne létre. Az előbbi az Izraeli Államot taktikai okokból elismerte, a Hamasz ezt nem tette meg, sőt programjában nem titkolt szándékként szerepel az Izraeli Állam megsemmisítése.
Néhány elemző szót arra is szánhatott volna a cikk írója, hogy az államiságnak milyen kritériumaival rendelkeznek a palesztinok, de hiányoltam arra való utalást is, hogy milyen biztonsági garanciákat kapott Izrael arra, hogy a létezését nem fogja veszélyeztetni az új állam.
Egy békére, és nem Izrael megsemmisítésére törekvő palesztin állam léte alapvető érdeke lenne nemcsak Izraelnek, de az egész világnak.
Udvari Lajos
Budapest
Tisztelt levélírónknak is csak azt tudom válaszolni, amit már ezerszer – más összefüggésben – megtettem: szíveskedjék olvasni az izraeli „balliberális” sajtót, abban is Bibi Netanjahu miniszterelnök palesztinpolitikájának kritikáját, s a végén azt fogja találni, hogy az én jelzőim (például a „sunyi”) nyusziszelídségűek azokhoz képest, amelyeket mondjuk a Haarec vagy a Jediot Aharonot szerzői használnak.
Aczél Endre
