Mi fizettük a tranzakciós illetéket

Az MNB Szemlében megjelent friss elemzésében a jegybank a 11 legnagyobb pénzforgalmú pénzintézetnél vizsgálta a kondíciós listákat a tranzakciós illeték bevezetése és megemelése előtti, illetve utáni időszakban. A díjak változását (növekményét) viszonyították a tranzakciós illeték mértékéhez. A fix, vagyis nem a tranzakció értékének arányában meghatározott díjakat (pl. éves kártyadíjak) forgalmi értékre vetített százalékos díjjá alakították át. Ezzel összehasonlíthatóvá váltak a díjak a tranzakciós illetékkel – idézi az elemzést a

A lakossági bankkártyás fizetéseknél a bankok tavalyi kommunikációja szerint nem történt meg a tranzakciós illeték áthárítása, azonban ez annyiban igaz csak, hogy tranzakciós szinten nem jelent meg új vagy magasabb díjelem. Viszont az éves kártyadíjakkal a jegybank szerint teljesen áthárították a kormányzati terhet, átlagosan 1700-ról 3000 forintra nőttek az éves kártyadíjak (az alap betéti kártyáknál). A vállalatoknál átlagban elmaradt a kormányzati teher áthárítása ennél a szolgáltatástípusnál – állapítja meg a portál.

Bevezetésekor a kabinet 300 milliárd forintot várt az illetékből 2013-ra, amiből a Magyar Államkincstárnak 80 milliárd forintot kellett teljesítenie. A fennmaradó 220 milliárd forintból azonban 2013 júniusáig az időarányosnak kevesebb mint a fele folyt be a büdzsébe. Ezért a kormány 2013 augusztusától 3-ról 6 ezrelékre emelte a tranzakciós illetéket, és eltörölték a felső – hatezer forintos – korlátot. Átutalásnál pedig – a korlát megtartásával – 2 helyett 3 ezrelék lett az illeték.

„Nem számolok azzal, hogy a továbbhárítás megtörténik, a bankok között ugyanis komoly verseny van. A verseny azt indukálja, hogy a költségek nem továbbháríthatóak” – mondta korábban a tranzakciós adóról Varga Mihály.