Mi enyhítheti a trianoni sebeket?

Az államfő aláírta azt a törvényt, ami a nemzeti összefogás napjává nyilvánítja június 4-ét, a trianoni békeszerződés megkötésének napját, így pénteken hatályba léphet a jogszabály. A törvény kinyilvánítja, hogy a magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek. Az évfordulón sok külföldi szakértő is részt vesz a budapesti Trianon-konferencián, ahol a felszólalók megállapították, hogy már a párbeszéd is előrelépés, a Trianon ütötte sebekre hosszú távon az Európai Unió jelenthet gyógyírt.

Fájdalmas szó a Trianon – fogalmazott a Magyar Tudományos Akadémián a Budapesti Francia Intézet igazgatója, a francia nagykövetség tanácsosa, aki szerint kilencven év után is nehéz a határokat átrajzoló trianoni békeszerződést elemezni, de fontos a párbeszéd. Ezért örül annak, hogy a különböző országokból, például Franciaországból, Ausztriából, Romániából és Szlovákiából is érkeztek szakértők a konferenciára. A tanácsos azt mondta, ez a mostani párbeszéd is hozzájárulhat ahhoz, hogy az európai államok közös történelmi nézőpontot alakítsanak ki - tudósított a

Egyetértett ezzel Romsics Ignác történész, aki szerint közös történelemkönyvekkel és diákcserékkel is meg kellene ismerni más népek álláspontját. A történész úgy látja, az együttműködés mellett enyhítheti a trianoni sebeket a határok jelentőségének csökkenése és a régiók szerepének növekedése. Így szerinte a ma még vitatott autonómia kérdése is pár évtized múlva valósággá válhat.

Egy magyar-szlovák közös történelemkönyvet Dusan Kovac, a Szlovák Tudományos Akadémia történésze is el tud képzelni. „Ez a könyv párhuzamosan mutatná be a szlovák és a magyar véleményeket, hogy magyar oldalon megismerjék a szlovák álláspontot, a motivációkat, és persze fordítva is. Ezt azonban történészeknek kell összeállítaniuk – anélkül, hogy a politikusok beleavatkoznának –, mert nem tudom, hogy van Önöknél, de Szlovákiában a politikusok ebbe igenis bele akarnak szólni” – fogalmazott a történész.

Dusan Kovac azt mondta az MR1-Kossuth Rádió Krónikájának: a mostani Trianon-konferenciát nagyon hasznosnak és előremutatónak tartja – csupán azokat a felszólalásokat vitatja, amelyek kétségbe vonták azt, hogy 1918 előtt magyarosítási törekvések voltak a Kárpát-medencében.

A szervezők Martonyi János külügyminisztert is várták, de ő a brüsszeli útja miatt az utolsó pillanatban lemondta a részvételt.