Messze bűzlik a felcsúti kisvasút füstje

„A kiemelt felhívás fő célkitűzése a régió turisztikai adottságaival összhangban és azokra építve a turisták igényeihez kapcsolódva innovatív, magas színvonalú, egyedi, önálló vonzerővel bíró turisztikai termékek kialakítása. A felcsúti kisvasúttal kapcsolatban a híresztelésekkel ellentétben ellenőrzési vizsgálat nincs folyamatban.” (Részlet a miniszterelnökség Nem öncélú turisztikai fejlesztés a felcsúti kisvasút című közleményéből, 2015. május 15.)

Álmok álmodója
Orbán Viktor miniszterelnök már régen arról híres, hogy mer nagyot álmodni, és álmait – legyenek azok akár rémálmok – rendszerint meg is valósítja. A soha nem látott méretű felcsúti beruházások következő lépése egy kisvasút lehet. A klasszikus poén szerint két megállója lesz: egy a párttitkár házánál, egy pedig a tanácsházánál.

Nos, a hivatalos érvelés szerint Bicskét és Alcsútdobozt összekötő kisvasútra olyan hatalmas az igény, hogy nosztalgia és egyéb okokból meg kell valósítani. Még akkor is, ha a két végpont között hosszabb lesz a menetideje, mint most az autóbuszjáratnak. Semmi nem számít.

Ezt támasztja alá Szöllősi Györgynek, a Sportújságírók Szövetsége nemrégiben megválasztott elnökének még a Puskás Akadémia kommunikációs igazgatójaként tett nyilatkozata is. Ebben arról beszélt, hogy évek óta dédelgették a tervet, ám arra a kérdésre nem tudott már akkor sem válaszolni: külső segítség nélkül is megtudják-e valósítani a beruházást.

Ahol legnagyobb a szükség...
Aki eddig nem sejtette, ettől a nyilatkozattól kezdve már biztosra vehette, hogy a kisvasút megépül, méghozzá jelentős részben uniós pénzekből.

Nem kellett sokáig várni, hiszen a kormány szinte azonnal lépett: 2013-ban megjelent Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával a határozat. A kormány úgy döntött, utasítja a miniszterelnökséget felügyelő államtitkárt – igen, akkor még Lázár János nem volt miniszter –, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül tegye kiemelt projektté a beruházást. E célra különítsen el hatszázmillió forintos Európai Uniós keretösszeget, majd pedig írják ki a pályázatot.

„Utazóközönség” egymás hegyén-hátán?
A pályaműhöz a műszaki és egyéb tartalmakat Kelemen Gábor, az Orient 9001 Kft. mérnöke adta. Annak a cégnek a munkatársa, amely a céginfó szerint csak 2013. február 12-én módosította – sokadszor – tevékenységi körét, és vette fel a vasútépítést is azok közé.

A pályázat 4. pontja tartalmaz egy tervet is, amely sokkal inkább „béljóslásnak” tűnik, mint megalapozott számítás eredményének. E szerint 2500 és 7000 utas közé teszik a várható napi forgalmat. Ha jól számoltunk, ez 365 nappal beszorozva évente minimum kb. egymillió utast jelentene.

Szakemberek állítják, hogy ezzel szemben már napi 2-300 utas is sikernek számítana. Viszonyításként tegyük hozzá: Felcsút lakóinak száma jelenleg nem éri el az 1800-at! Vagyis olyan napokon, amikor nincs más rendezvény a faluban, a település minden lakójának – az újszülöttől az aggastyánig – naponta kétszer fel kellene szállnia a vonatra.

„A rendelkezésre álló kapacitásnak kihasználását már a vasútra ráépülő egyéb szolgáltatások tervezett kínálata fogja meghatározni” – teszi hozzá a pályázat ugyanitt. Vajon mit akarnak még ebben az egykor álmos kis faluban felépíteni? – kérdezhetjük egyre döbbentebben.

Mint azt a fentiekben is leírtuk, a fejlesztés felkeltette ugyan az Európai Unió figyelmét, ám az OLAF, az EU csalás elleni szervezete sem megerősíteni, sem megcáfolni nem volt hajlandó az esetleges vizsgálat hírét. Azért azt érdemes még megjegyezni, hogy az Európai Uniónak jogában áll akár egy utólagos vizsgálat eredményeként is el-, illetve visszavenni nemcsak az odaítélt, de a már kifizetett összegeket is.

Európából nézve Orbán elment a falig
Az Európai Parlament szocialista képviselője az egyik legnagyobb közösségi oldalon is foglakozott a kisvasút ügyével. Ujhelyi István kérdésünkre elmondta, hogy a Juncker vezetésével felállt európai bizottság több tagja is úgy érzi: a magyar kormány – és nem Magyarország! – most már elment a falig. Tovább nem engedik magukat sem a parlamentben, sem a bizottságban félrevezetni a magyar miniszterelnök és környezete által. Ennek sajnos mi, valamennyien közösen isszuk meg a levét – tette hozzá.

A továbbiakban arról beszélt, nem véletlen, hogy a most készülő nagy Juncker-csomag – ami egy óriási, 3300 milliárd eurós gazdaságélénkítő program – már nem országonként, hanem projektlistánként dönt majd az odaítélésről, és mi nagyon sokat veszítünk ezzel.

Az előző bizottság működéséből a kormány azt a következtetést vonta le, hogy bármit megtehet. A Juncker-bizottság sokkal elkötelezettebben szigorú, komolyabb elvárásokkal lép fel – nemcsak Magyarországgal, hanem az összes tagállammal szemben, amely megsérti a közösségi normákat. Az új gondolkodást jól példázza a szinte azonnali fellépés is, amit a halálbüntetés felemlítése kiváltott, bizonyítva, hogy az Orbán-kormány többet nem nézheti hülyének sem az Európai Parlamentet, sem a bizottságot – fejezte be a képviselő.