Mérjük majd a társadalmi haladást
Új, az eddigieknél összetettebb statisztikai mutatószámrendszert dolgoznak ki a társadalmi haladás mérésére, amely egyebek mellett tartalmazza majd az oktatásban részt vevők arányát, az egyszülős családok számát, a férfi és női keresetek közötti különbséget, de a szegény gyerekek arányát, vagy a százezer lakosra jutó kulturális intézmények számát is - adja hírül a Népszabadság. A lap csütörtöki számában megjelent cikk szerint összesen 206 mutató alapján határoznák meg a társadalmi haladás mutatószámrendszerét, a listát nemrég készítette el a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Magyar Tudományos Akadémiával és kutatóintézetekkel együttműködve.
A készítők abból indultak ki, hogy túl nagy hangsúlyt kapott a bruttó hazai termék (GDP) mint a nemzeti fejlődés mérőszáma. Világszerte a GDP egy főre jutó értékét használják a jólét általános mérőszámaként, csakhogy az így mért teljesítmény a társadalmi haladás számos fontos elemét nem veszi számításba - magyarázta a lapnak Németh Eszter, a KSH főosztályvezetője, jelezve azt is: a társadalmi haladás mutatószámrendszere nem hagyja majd figyelmen kívül a GDP-t, csak kiegészíti további mutatókkal a gazdaság, a társadalom és a környezet területéről.
Az új rendszer kidolgozása nem magyar ötlet, a KSH-projekt része az OECD által 2007-ben életre hívott közös programnak, amelyet 130 ország részvételével indítottak. Az országok sajátosságaiknak megfelelően alakítják rendszerüket, Ausztráliában például a bozóttüzek alakulása is bekerült a mutatók közé, mert ott az életminőséget ez komolyan befolyásolja.
