Mennyit keresnek a svédek?
Svédországban minden hó 25-én kapnak fizetést az alkalmazottak. Ennek praktikus oka van: hogy elsejéig be tudják fizetni a számlákat. A dolgozónak járó összeg harmadát a munkaadó eleve az önkormányzat kasszajába utalja. A bankkontón landoló pénz pedig általában csupán néhány napig 'tartózkodik' ott: inkább a felét, mint harmadát továbbküldjük lakbérre (benne a fűtés, melegvíz, s a bérház közös költségei is), telefon-, tv- és internetelőfizetésre, energiára, biztosításra és esetleg valamilyen kölcsöntörlesztésre. Mindez teljes egészében virtuálisan fut le.
A Svéd Statisztikai Hivatal (SCB) nemrég adta közre, miként alakult tavaly a svéd alklamazottak jövedelme.
Visszatekintve 2005-re, azt mutatják a számok, hogy a reálkeresetek egyenletesen és ütemesen nőttek, s az öt évvel ezelőttihez képest 2010-ben 4100 koronával kerestünk többet.
Megállapítható az is, hogy a nemek közötti jövedelmi különbség – ha lassan is, de folyamatosan csökken. Azonban, nem meglepő módon... világosan látható az is, hogy a magas státuszú foglalkozások vonatkozásában – amelyek űzői között nagyobb a férfiak aránya – a nők mintegy 20%-kal kapnak kevesebbet. Míg a jövedelmi lista ellenkező oldalán, fordított a helyzet: a többnyire nőket foglalkoztató munkaterületek státusza is alacsonyabb, s persze, a fizetések is – viszont a nemek közötti jövedelemkülönbségek csökkennek vagy el is tűnnek.
2010-ben egy átlagos férfi alkalmazott brutto keresete 30.600 korona volt, egy nőé 26.200 korona. A svéd adórendszerben a jövedelmek 28-31% közötti adóval terheltek. Az adót a lakóhely határozza meg, veti ki, szedi be és használja föl. Ezutóbbiról évente elszámol az adófizetőkkel (a település honlapján vagy a háztartásoknak elküldött kis információs füzet útján).
A 30.000 korona fölötti összegre magasabb adósáv érvényesül – ennél fogva 'nem éri meg' kicsivel többet keresni, de van, akinek sokkal többet sem ... A szabadidőt általában többre értékeli a svéd, mint kicsivel több pénzt. Ez a magatartás egyúttal másoknak teremt munkalehetőséget. Iyenformán, hétvégeken gyakran találkozhatunk például, elegáns nyugdíjas hölgyekkel a városi busz volánjánál vagy diákokkal az IKEA pénztárában... Az emberek, életkorukhoz, életformájukhoz igazodva időnként szívesen vállalnak munkát napi 7-6-4 órában is. E lehetőség törvényileg garantált a 12 év alatti gyermeket nevelők számára.
Ennyit keresett 2010-ben egy...
• kávézói alkalmazott – 18.800
• állatgondozó – 19.000
• taxisofőr – 21.500
• recepciós – 22.200
• segédápoló – 23.500
• óvónő – 23.900
• bolti pénztáros – 24.100
• tanító – 26.000
• szociális ügyintéző – 27.100
• épületács – 27.200
• gimnaziumi tanár – 28.100
• rendőr – 29.100
• kompjutertechnikus – 30.300
• szülésznő – 30.500
• műtőasszisztens – 30.800
• gépésztechnikus – 37.300
• ügyvéd, ügyész – 49.000
• reklám szakember – 53.000
• orvos, pilóta – 55.700
• politikus, főtisztviselő – 61.200
• tőzsdeügynök – 83.900
• a miniszterelnök – 135.000
A 2011-es év elején lendületesen startoló gazdaság egészen jó évet ígért – júniusban még 5,3%-os éves GDP emelkedéssel számolt a pénzügyminiszter, ám a nyári ideges tőzsdemozgások óvatosságra késztették, s valamivel mérsékeltebb emelkedést várhatunk. Ennek következtében a reálkeresetek mintegy 3%-os növekedését, valószínű, megeszi az ugyanekkorára felfutó infláció.
Forrás:
Kapcsolódó korábbi cikkeim:
Svéd GDP +5,3%
107.000 új állás
Így adózunk mi
Itt a nyugdíj is adóköteles
