Mennyit ér Balog Zoltán szava?

Nem véletlenül nem hitt már a magyar kormány szavának az Európai Bizottság, amikor május végén

A Piliscsabai Jókai Mór Általános Iskola ügye azt szimbolizálja, hogy mennyit érnek a kormány antiszegregációs elkötelezettségéről szóló nyilatkozatai. A szavakban oly elkötelezett kormány még akkor sem tesz semmit a roma gyerekek elkülönítése ellen, amikor egy konkrét ügyben arra ígéretet tesz.

A piliscsabai képviselő-testület – még akkor, amikor az iskolák önkormányzati fenntartásban voltak – hosszas egyeztetés után úgy döntött: nem jó, hogy a településen működik egy nagyon rossz színvonalú oktatást nyújtó, kis létszámú cigány iskola. Ezért felmenő rendszerben nem indítottak újabb első osztályt. Két tanévvel később azonban jött az államosítás, amit a kormánypropaganda épp a szegény gyerekek esélyeinek növelésével és a szegregáció csökkentésével indokolt. Csakhogy ezzel szemben Piliscsabán, a lassan kiérlelt önkormányzati konszenzust felrúgva, 2013 szeptemberében – tehát 9 hónappal az államosítás után – újra indult egy új első osztály a Jókaiban, mindössze négy roma tanulóval.

Azt, hogy Balog Zoltán minisztert ez mennyire nem zavarta, jelzi, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő, akkoriban még felzárkózásért felelős államtitkárként, maga nyitotta meg a tanévet. Akkori sajtómegkeresésre reagálva a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) azzal indokolta az új első osztály elindítását, hogy „az intézmény pályázati forrásból esélyt kapott a talpra állásra, a megújulásra, s így egyedüli állami fenntartású általános iskolaként ismét vonzóvá válhat a településen élők számára”.

2015 nyarán újból felreppent, hogy indul első osztály, ezért Balog Zoltánhoz fordultunk. A miniszter a sajtósán keresztül azt a választ írta, „ahogyan azt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Antiszegregációs Kerekasztal május 14-i ülésén is elmondta, a Piliscsabai Jókai Mór Általános Iskolában semmiféle új osztály nem indul”. Eltelt egy év, és úgy fest, ma már nem igaz, amit a miniszter akkor írt. A Jókai iskola Facebook profilján ugyanis a leendő elsősöknek szóló programokról tájékoztatják a szülőket.

A miniszterhez fordultunk: megkérdeztük, az antiszegregációs kerekasztalon mondottak, illetve a tavalyi ígérete fényében hogyan lehetséges mindez. Amint megérkezik a válasz, cikkünket frissítjük. A KLIK-et is megkérdeztük, hogy a Pilisvörösvári Tankerülethez tartozó Jókai iskolába hány leendő elsős iratkozott be. A választ innen is várjuk. (Megjegyezzük: az iskola felmenő rendszerű bezárásának miniszteri szándéka miatt az iskolai körzeteket újra kellene szabni. Tavaly, amikor valóban nem indult első osztály, a korábban a Jókai iskolához tartozó körzetek gyerekei kötelező felvételt biztosító körzetes iskola nélkül maradtak, ami a beiratkozáskor komoly gondokat okozott a szülőknek. Bármilyen hihetetlen, egy év eltelt, és az állam azóta sem rendezte ezt a helyzetet.)

Ez az iskola egyébként egyáltalán nem vonzó a roma családok körében. A „Mellém ülsz? Program Piliscsabai Közös Nevező” csoportja a helyi óvodában tavaly az összes nagycsoportos gyermek szüleit megkérdezte, ki akarja a Jókaiba íratni a gyerekét. Egy ilyen sem akadt.

Megkérdeztük a település KDNP-s polgármesterét, Farkas Andrást, miért indul új osztály egy ilyen kis létszámú és elutasított iskolában. Szabadságon lévén helyettese, Bácska Beáta alpolgármester azt mondta: az előző tanévben a miniszteri nyilatkozat a tavalyi évre vonatkozott, és akkor nem is indult első osztály.

(A 2015-ös antiszegregációs kerekasztal után Balog Zoltán minisztériuma a következőket írta: „a KLIK soha sem támogatta, hogy Piliscsabán újrainduljon a már bezárt iskola, semmilyen olyan pedagógiai program nincs, ami ezt indokolná, továbbra sem engedélyezi újabb ”cigány osztály„ indítását.” Nekünk ebből úgy tűnt, hogy nincs több első osztály.)

Az alpolgármester úgy tudja, a 2016/2017-es tanévre vonatkozóan az iskola kötelezően meghirdette a felvételt, majd a jelentkezők számának ismeretében dönt az osztály indításáról. Jelen pillanatban már ismeretes, hogy idén sem indul első osztály. (De csak azért, mert kevesen jelentkeztek. Ezt a KLIK is megerősítette, arra a kérdésre azonban nem válaszoltak, hogy végül hány gyereket próbáltak a Jókaiba íratni.)

– Mivel az iskola kötelező feladatellátást biztosító intézmény, eleve nem tehetett mást, mint hogy meghirdette a beiratkozást a következő tanévre – mondta Bácska Beáta. Azt is közölte lapunkkal, hogy várhatóan mindössze 28 gyerek kezdi meg a következő tanévet, ezért az önkormányzat szeretné, ha olyan pedagógiai programmal újulna meg az iskola, ami a településen élő szülők számára vonzóvá tenné. Ez azért is indokolt lenne, mert nagyjából 200 gyereket hordanak más településekre iskolába, s ezt mindenképp csökkenteni szeretné az önkormányzat. – Az önkormányzatnak fontos ez az iskola a településfejlesztési stratégiája miatt is. A KLIK-nek is szakmai eredmény lenne, ha népszerűbbé válna az intézmény. Legyen teljes arculatváltás! Ez egy hármas csapatmunka eredménye lenne, amelyhez egyszerre járulna hozzá az önkormányzat, a KLIK és a minisztérium – mondta el lapunknak az alpolgármester, aki szerint senkinek nem érdeke kivéreztetni az iskolát.

Talán „csak” – tesszük hozzá a magunk részéről – a roma gyerekeknek, akiknek az iskolai karrierjük szempontjából nem mindegy, hogy csak hátrányos helyzetű iskolatársakkal ülnek egy osztályban, vagy lehetőségük van nem roma kortársaikkal együtt tanulni, együtt játszani, barátságokat kötni az iskolában.