Mennyibe kerül egy polgármester?

– Van elképzelése arról, hogy itthon miért akarták elhallgattatni magukat?

– Amerikai bírálóink Jancsics Dáviddal közös kutatásunkat annak újszerű megközelítéséért díjazták. Módszerünk alapja, hogy egy zárt rendszerben működő szervezet – legyen az vállalkozás, rendőrség, bíróság vagy kórház – belső hatalmi működését vizsgáljuk. Ezt azért is fontosnak tartjuk, mert korrupció esetén érdekes szociológiai szituációk sora jön létre. Ugyanis bár egy intézmény első számú emberét fizetik le, a törvénytelenséget a főnök mindig az alkalmazottakkal hajtatja végre. A beosztottaknak tehát akkor is részt kell venniük a visszaélésben, ha nem akarják, mert legális feladataik mellett azt is kötelesek elvégezni. Legtöbbször persze a cég középvezetői felismerik a főnökség visszaéléseit, ezért próbálják védeni magukat; a vezérkar korrupciójának árát béremelés, prémium, esetleg gyors előmenetel formájában fizettetik meg, szélsőséges esetben akár a feje tetejére is állhat a szervezeti hierarchia. Zsaroló pozícióba kerülve a középszintű vezetők növelhetik befolyásukat a korrupt vezérkar felett, ha a birtokukban lévő bizalmas információ erre elegendő. Ennek következményeként pedig az egész szervezet irányíthatósága kiszámíthatatlanná válik, amit érdemes figyelemmel kísérni.

– Itthon akkor sem jelentették volna meg a tanulmányt, ha az ön tanítványai, esetleg beosztottjai ülnek a szerkesztői székben?

– Akkor talán megjelenhetett volna, de a mellőzésünk nem személyes természetű. Elutasításunk oka egyszerű: a szociológia tudományának mai hangadói közül többen kijelentették, hogy hatalomelméletem – amelynek alapján dolgoztunk – szerintük téves és rossz irányba visz. Emiatt itthon alig kapok lehetőséget. Ezzel egyébként leginkább egyes hazai társadalomtudományok innovációra való képtelenségét mutatták meg, mert érvekkel is lehetne szakmai vitát folytatni.

– Önök arra jöttek rá, hogy egy szervezetben minden döntési pozíció pénzzé tehető, illetve valamilyen előnyre váltható. De mi ebben az új?

– Mi a korrupció technikáját, a szervezet belső működésére való hatásait kutatjuk, hiszen egy társadalom akkor képes a visszaélések ellen védekezni, ha ismeri azok működési mechanizmusát. Kutatásaim során részt vehettem például olyan korrupciós megbeszélésen, amelyen a vállalat vezérkara azt mérlegelte, mennyibe kerül egy polgármester...

– No és mennyibe?

– A konkrét esetben millión felüli összegért vették meg. Egy kistelepülés polgármestere nyilván olcsóbb, a nagyvárosi drágább, ott több millióról beszélhetünk. Az említett bizalmas tárgyaláson a törvények által tiltott kartell megalakításáról is döntöttek. Közben mérlegelték, kikkel érdemes létrehozni az árszövetséget, annak milyen veszélyei lehetnek, kit kell megvenni, hogy a hatóság ne jöjjön rá. Emellett szó volt még a következő kartell szereplőinek kiválasztásáról, pályázati manipulációkról is.

– Nem nyílt ki a bicska a zsebében, nem tett feljelentést?

– Kutató vagyok, nem rendőr. A munkám a hatalmi rendszer, a korrupció működésének megmutatása, ezért engedtek be később egy kerületi önkormányzat tulajdonában lévő épület eladási tárgyalására is. Az üzleti megbeszélésen az állam által megbízott közvetítő megmondta a vevőnek, hogy az eladó ingatlan minimális ára százmillió, amiért az ügynök kétmilliós sikerdíjat kap. De azt is világossá tette, hogy az épület valójában 180 milliót ér, és a magasabb ár esetén a jutalma meg is duplázódik. Ezek után papíron mégis az alacsonyabb, tehát a százmilliós ár mellett döntött a vevő és az eladó; az alk- a továbbiakban már csak arról folyt, hogy az árkülönbözetet, tehát nyolcvanmilliót milyen arányban osszák szét feketén.

– Bár törvénytelenséget csak az üzletkötő követett el, de nyilván vitte a pénzt az önkormányzat vezetőinek is. Magyarországon előfordult már, hogy a középvezető – ebben az esetben az ügynök – fellázad, és nem hajtja végre a törvénytelenséget?

– Emlékezzen rá, hogy az adóhivatal egykori szakembere, Horváth András kilépett a cégtől, mert úgy látta, hogy részben az adóhatóság vezetőinek és ami még rosszabb, az állam csúcsvezetőinek passzivitása miatt ezermilliárdos áfacsalás történhetett Magyarországon. Konkrét esetek támasztották alá az állítását, de a rendőrségi nyomozás eredményei máig sem ismertek. A szervezeti csalás úgy működik, hogy a főnök ügyeskedéséről tudnia kell a helyettesének, a gazdasági vezetőnek, a számítástechnikai részleg vezetőjének, a jogásznak, a pénzügyesnek – és sorolhatnám. Az egész hierarchia tudja, mi történik, de hallgat, sőt közreműködik. Kivéve Horváth Andrást, akit megpróbáltak hitelteleníteni.

– Szociológiai kutatások szerint a magyar nép díjazza a korrupciót, mert úgy gondolja, hogy a szabályok átlépése nélkül nem lehet érvényesülni. Ilyen körülmények között bolond az a politikus, aki nem műveli, hisz megbukni úgysem fog.

– Felsőbb szinteken a legkevésbé korrupt nyugati országokban is van vesztegetés, különösen az állami vagy nagyvállalati szférában. A szervezetek tizedében elég jelentős összegeket fordítanak piacszerzésre.

– Emlékszünk, a Gripen harci repülőgépek eladásai ügyében mekkora korrupciós vihar kerekedett.

– Igen, abban benne lehettek svédek, angolok, osztrákok, talán még amerikaiak is, és persze mi, magyarok is gyanúba keveredtünk. A bankrendszer „összjátékáról” is bőven olvashatunk. A „felső szint” a világ minden részén ki van téve a korrupciónak, mert ott találkozik a gazdaság és a politika. Ha ebben a szférában nem születik együttműködés, akkor nem működik a világ. Ezért van ára mindenütt a törvényeknek, hisz a jogszabály mindig valakinek az érdekeit szolgálja.

– A meghozott törvényért cserébe pénzt kap a politikus?

– Vagy jelentős jövedelemmel járó igazgatótanácsi állást, utazást, esetleg ebédet. De a politika és a tudomány között is kimutatható a korrupció, hiszen a tudós véleményének árát a pártok is „beárazhatják”. Ez azonban még nem korrupció. Mindenki azt a szakértőt alkalmazza, aki közel áll politikai értékeihez. Ez a tudomány és politika természetes kapcsolata. A korrupció akkor jelenik meg, ha az elemzéseit valaki túlságosan is a megrendelő szájíze szerint alakítja. Ahol különböző társadalmi alrendszerek működnek egymás mellett, amelyek más-más értékekkel fizetnek, ott szükségszerű ez a folyamat.

– Mi az igazi ára a korrupciónak?

– A korrupció ára egészen pontosan nem számítható ki. Erre példa az iskolák számítógéppel történt ellátása, ami akár a jövő felélésére is alkalmas. Nemrég derült ki, hogy a szükségesnél drágább laptopokat vettek, emiatt nem kapott belőlük mindenki. A korábbi kormányok kakaóbiztos számítógépei idéztek elő hasonló helyzetet. Ahová jutott a gépekből, ott a diákok tudása tíz év múlva korszerűbb lesz. Ők jobb szakmát tanulhatnak, esetleg egyetemre mennek; ahol viszont nem kaptak, ott lemaradhatnak, esetleg munkanélkülivé válnak. Ez a jövő felélése! Ugyanis tíz év múlva érzékelhetjük majd a mai döntés hatását. Csak ez az egyetlen döntés milliárdokba kerülhet majd az országnak. Holott ez csupán egy rosszul sikerült közbeszerzés vagy piti kis csalás.