Menekültválság újratöltve

Titkos német–török paktumról beszélt Orbán Viktor a Fidesz-KDNP-frakciószövetség lillafüredi ülésén, jelezve, hogy a kormány a következő hónapokban is a menekültválsággal akarja tematizálni a hazai közbeszédet. Orbán szerint a titkos megállapodás keretében majd’ félmillió bevándorlót közvetlenül Törökországból szállítanak az unióba, s kötelezően szétosztanák őket a tagállamok között.

2016. február 20., 16:29

Paktumnak talán, de titkosnak semmiképp nem nevezhető az EU és Törökország között tavaly ősszel született megállapodás. Eszerint Ankara nem engedi tengerre szállni az országban tartózkodó menekülteket, megerősíti az ellenőrzéseket. Cserébe az unió hárommilliárd eurót folyósít a menekültek ellátására, felgyorsítják a törökök vízummentes uniós beutazásáról folytatott tárgyalásokat.

Ugyanakkor a török államfő a múlt héten azt mondta: hatszázezer szíriai érkezhet a török határra az újabb menekülthullámmal, ha folytatódnak a szíriai kormányerők és Oroszország légicsapásai Aleppóban és környékén. A támadások megkezdése után néhány nap alatt negyvenezer ember torlódott fel a török–szír határon. Ma még senki nem tudja megjósolni, közülük mennyien indulnak el Európába, ám a Fidesznek jól jöhet az elhúzódó krízis.

– Mivel nem tudjuk, mikor ér véget a háború, nem elég a menekülteknek fedelet, ételt, orvosi ellátást, a gyerekeknek oktatási lehetőséget biztosítani. Az emberhez méltó élethez elengedhetetlen, hogy legyen jövedelmük, munkájuk – mondja lapunknak Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi szóvivője. – Ám annak a két és fél millió menekültnek, aki például Törökországban él, ez legálisan nem lehetséges. Jordániában 600-700 ezren, a négymilliós Libanonban pedig másfél millióan vannak, ráadásul a libanoni kormány még táborok felállítását sem engedélyezte, ezért külvárosi nyomortelepeken húzzák meg magukat ezek az emberek. A németek és a törökök tárgyalásain éppen ezért nemcsak a menekültek humanitárius ellátásáról esik szó, hiszen Európa érdeke is az, hogy a támogatás fejében Törökország a munkaerőpiacára is beengedje őket.

A szóvivő szerint számos oka lehet, hogy az elmúlt hetekben a szerb-magyar és a horvát-magyar határszakaszon is nőtt az elfogások száma a tavaly októberi adatokhoz képest.

– Macedónia felől még mindig csak a szíreket, irakiakat, afgánokat engedik át, a pakisztániak, irániak és többiek fennakadnak, sokan ezért ismét Bulgária felől próbálkoznak. Hiába épül esetleg a román-magyar szakaszon is kerítés, ez nem megoldás. Csak az erős hatósági jelenlét, az elfogás jelent visszatartó erőt, de ez is csak addig, amíg lehet másfelé menni, amíg nyitott a szlovén, a horvát, az osztrák határ. Európa nem reagálhat kerítésekkel, mert csak azt éri el, hogy Görögországban torlódnak fel az emberek, ami robbanáshoz vezet. Ráadásul egyre többen fordulnak embercsempészekhez, s csak januárban 344-en haltak meg az Égei-tengeren. Nincs egyetlen ideális megoldás: nem elég a kvótarendszer, mint ahogy önmagában az sem, ha Görögország és Törökország menekülttáborrá válik. Komplex megoldás kell, amit az unió, benne a V4-ek és hazánk is egységesen képvisel.