Menekültügyi vita
Zavarodottság veszi körül a menekültstátuszt kérelmezők magyarországi befogadásának a leállítását: először az hangzott el, hogy a továbbiakban Budapest egyetlen visszatoloncoltat sem fogad be Nyugat-Európából, majd a kormány később részben visszakozott. Máris felerősödött a Brüsszelből érkező kritika – olvasható a Salzburger Nachrichten hasábjain az országos napilap és az APA munkatársainak összeállításában. A téma egyébként az egész osztrák sajtót foglalkoztatta – honlapunk az alábbiakban a salzburgi összeállítást közli.
A menekülteknek várniuk kell
Ausztria, amelyet a Dublin-III-rendelet felfüggesztése kiemelten érintene, felszólította az EU-bizottságot, hogy fontolja meg a kötelezettségszegési eljárás indítását. Az EU-bizottság ragaszkodik a megállapodások betartásához. Szerdán Magyarország visszavonulót fújt. „Az elfogadott megállapodásokat tiszteletben kell tartani” – figyelmeztetett szerdán Brüsszelben Kristalina Georgieva, az EU-Bizottság alelnöke. A magyar eljárás az állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli csúcsértekezletét is foglalkoztatja. Kovács Zoltán magyar kormányszóvivő kedden azt mondta Bécsben, hogy átmenetileg felfüggesztik az EU menekültügyi megállapodását. Kovács kijelentette, hogy a magyar kormány „technikai okokból, határozatlan ideig” hatályon kívül helyezi a Dublin-III-rendeletet. Ennek értelmében a menedékkérelem feldolgozására az az EU-s tagállam az illetékes, ahol a menedékkereső először lépett EU-s területre. Bécsben a magyar kormányszóvivő, Kovács, azt mondta a Pressének és az Index magyar internetes újságnak, hogy: „A csónak megtelt”. (A szerk: a szervuszausztria.hu közölte a
Kurz: „Ausztria ezt nem tűrheti el”
Sebastian Kurz külügyminiszter (ÖVP) „elfogadhatatlannak” nevezte a magyar eljárást, és egy kedd esti telefonbeszélgetésben „negatív következményeket” helyezett kilátásba magyar hivatali kollégájának, Szijjártó Péternek. „Ezt nem tűrheti el Ausztria” – mondta a külügyminisztérium szerint Kurz Szijjártónak. Ezt megelőzően kedden már behívatták a magyar nagykövetet a külügyminisztériumba. Szerdán Németország is hasonlóan cselekedett: a magyar nagykövetet bekérették a külügyminisztériumba és a belügyminisztériumba is, hogy tájékoztatást adjon a döntésről.
Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter asszony (ÖVP) követelte az EU-bizottság azonnali közbeavatkozását, valamint a kötelezettségszegési eljárás megindítását abban az estben, ha Magyarország nem változtat magatartásán. Szerdán az ország valamennyi pártja egységesen bírálta Magyarország eljárását. Matteo Renzi olasz miniszterelnök, akinek országa az EU külső határán fekszik, és aki mindig bírálta a Dublini Megállapodást, maga is óvott „új falak” emelésétől Európában.
Magyarország visszakozik
A határozott nemzetközi bírálat nyomán Magyarország szerdán visszakozott. Szijjártó külügyminiszter egy budapesti sajtókonferencián kijelentette, hogy Magyarország egyetlen EU-normát sem helyezett hatályon kívül, ilyen intézkedést nem hoztak. Csupán arról van szó, hogy a Szerbiából érkező jelentős menekült áradat miatt komoly kapacitási problémával kell megküzdeniük. „Azon dolgozunk, hogy amilyen gyorsan csak lehetséges, megoldjuk ezeket a technikai és kapacitási gondokat, annak érdekében, hogy a bevándorlás területén valamennyi EU-követelménynek eleget tudjunk tenni” – folytatta Szijjártó.
Györkös Péter, Magyarország EU-nagykövete az állítólagos visszavételi stopot a többi EU-s tagállamhoz intézett „nyomatékos kérésként” értelmezi. „Magyarország a Dublini-rendszer egyetlen elemének felfüggesztésére sem hozott jogilag érvényes döntést” – mondta Brüsszelben.
Magyarország védekezik
Orbán Viktor jobboldali, konzervatív kormányfő egy szerdai kormánynyilatkozatban kijelentette: Magyarország „nem ért egyet azzal”, hogy Ausztria és más EU-s országok nagy számban akarták visszatoloncolni Magyarországra a gazdasági menekülteket. Hiszen ezek az illegális bevándorlók nem is Magyarországon léptek először EU-s területre, hanem Görögországban, és ezért oda kell őket visszatoloncolni. A kormány arra utasította az igazságügyi minisztert, hogy erről a témáról azonnal kezdjen tárgyalásokat az EU-bizottsággal.
Egy év alatt 1 236 százalékkal emelkedett a Magyarországon menedéket kérők száma. Az Eurostat – az EU Statisztikai Hivatala- legfrissebb adatai szerint az idei év első negyedévében 32 810 kérelmet nyújtottak be Magyarországon, szemben a 2014. első negyedévi 2 455 kérelemmel.. A Magyarországra érkező menekültek számának növekedése abból adódik, hogy az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon rendkívüli módon megnövekedett a menekültek áradata. A legtöbb menekült Szerbián keresztül érkezik az országba. Végső soron számos menekült Ausztriába, Németországba vagy az észak-európai országokba akar továbbutazni. A múlt héten Magyarország már bejelentette, hogy a 175 kilométer hosszú magyar-szerb határon egy négy méter magas kerítést akar létesíteni.
Nincs EU-s kvóta
A csütörtöki- pénteki EU-csúcs eközben nem fog dönteni a menekültek egyes tagállamok közti elosztásának kötelező kvótájáról. Az EU Tanács elnökségének köreiben szerdán az a hír járta, hogy a Bizottság nem lát esélyt a terv megvalósításra. Szintén téma lesz Magyarország azon bejelentése, hogy hatályon kívül helyezi a menekültek visszafogadására vonatkozó Dublini-rendeletet.
Mindenesetre a csúcs zárónyilatkozatának a tervezetében szó van „Olaszországban és Görögországban tartózkodó, egyértelműen átmeneti védelemre szoruló 40 000 személy más tagállamok közti, két éven belül történő szétosztásáról”. Mégis teljesen szándékosan nyitva marad mind ennek a felosztásnak a kötelező jellege, mind a konkrét felosztási kulcs. Ez utóbbiról július végéig akarnak megegyezni az EU-tagállamok – áll a tervezetben.
Fordította: dr. Gonda László
