Mélyen Tisztelt Uraim!
Mint a közszolgálati rádió (március 23-án délutáni) híreiből megtudtam: egy ÚR (megérdemli, hogy csupa nagybetűvel írjam) a nyíregyházi ügyészségen (természetesen névvel és címmel, ahogyan ez gentlemankörökben szokás) ügyészségi feljelentést tett.
Arról, hogy Magyarországon egy relatíve újonnan alakult szervezet – ellentétben a párizsi békeszerződésben foglalt örökös tilalommal – újra náci-nyilas eszméket terjeszt, ilyen célokat követ.
Bátor tett volt.
Számomra azonban az az érdekes, hogy miért kellett egy magánszemélynek szabadidejében elvégezni a hatóság munkáját. Hiszen a békeszerződés tilalmának megszegése tudtommal hivatalból üldözendő bűncselekmény. Az ügyészeknek már a pártalakuláskor oda kellett volna csapniuk az asztalra, hogy ácsi! Itt számotokra csak két lehetőség van: az egyik, hogy olyan gyorsan feloszlotok, hogy a kámfor belesárgul az irigységbe, a másik, hogy olyan gyorsan lesztek tiltott szervezet alapítása és egyéb miatt bevágva a poloskásba, hogy a hátsótok csak órák múlva ér utol benneteket, és olyan sokáig maradtok ott, hogy ledoktoráltok zacskóragasztásból.
Szóval érdekelne, hogy az ügyész urak, esetleg hölgyek mit is tesznek a politikai célzatosságú kiszivárogtatáson kívül. És főleg az érdekel, hogy ha már ún. köztisztviselők, miért nem viselik a köz, azaz a többi (munkáját elvégző, lényegesen alacsonyabb jövedelmű) honpolgár érdekét. Valamint: milyen alapon tágítják a hivatali esküjük értelmezését?
Tisztelettel:
Bartha András
Bécs
