Mellékhatások

Szeretnék emlékezteti arra, hogy a Kádár-rendszerben is volt rezsicsökkentés. Úgy hívták: fogyasztóiár-kiegészítés. Nem a lakosság számláján jelent meg: a nagykereskedelem vagy a szolgáltató kapta.

Ennek indoklását A lakásfűtés és költségei című írás (Figyelő, 1976. február 25.) foglalta össze: „A tüzelőanyagok és a hőellátással összefüggő szolgáltatások fogyasztóiár-kiegészítése nem állami ajándék. A támogatás a tudatos árpolitika része: az állam a lakások fűtési és melegvíz-ellátási költségeit – szociálpolitikai okokból – az indokolt ráfordításoknál alacsonyabb szinten kívánja tartani.”

Nézzük a részleteket. A lakosság a valódi árnál átlagosan 50 százalékkal olcsóbban vehette meg a szilárd tüzelőanyagokat (feketeszén, barnaszén, lignit, brikett, háztartási koksz, tűzifa), ideértve az importot is (pl. NDK-brikett, Haldex-szén). Támogatott volt még a tüzelőanyag házhoz szállítása, ez volt a „fuvarár-kiegészítés”.

Az előállítási árnál ugyancsak olcsóbban kaptuk az elektromos áramot, a földgázt, városi gázt (akkor még voltak gázgyárak, kőszén lepárlásával állították elő a vezetékes gázt), a palackos propán-bután gázt, a Mekalor háztartási tüzelőolajat (minősége azonos volt a motorikus gázolajéval, amiből később „problémák” adódtak). Jelentős, az átlagnál jóval magasabb ártámogatást kapott a távfűtés és táv-melegvízszolgáltatás is. Hasonló ártámogatásban részesült a víz- és csatornadíj, valamint a szemétszállítás.

Már akkor is vita tárgya volt, hogy nem az energetikai termékek és szolgáltatások árát kell mesterségesen olcsóbbá tenni, hanem olyan jövedelmi viszonyok kívánatosak, amelyek mellett meg lehessen valódi értékén vásárolni a háztartások által fogyasztott termékeket, szolgáltatásokat. De a tervgazdálkodásban a bértömeg és a bérszínvonal „szent tehén” volt.

Az „olcsó” energiahordozó-árnak három mellékhatása van.

1. Az alternatív energetikai beruházások (vízerőmű, szélerőmű, napenergia, bio-tüzelőanyagok, atomerőmű) megtérülése időben elhúzódik. 20 százalékos mesterséges energiaár-csökkentés mellett egy egyébként 6 év alatt megtérülő beruházás 8 év alatt térül meg.

2. Minden beruházáshoz, fejlesztéshez, béremeléshez költségvetési támogatás szükséges.

3. Nem ösztönöz az energiatakarékosságra.

Mindezek eltörpülnek amellett, hogy a lakosság szemében a jóságos Állam Bácsi csökkenti a háztartások rezsijét. Viszont a jövedelemtermelő-képesség növelése sajnos nem megy unortodox módon. Persze a lakosság többségének jelenlegi kereseti viszonyai mellett értelmetlen lenne a rezsicsökkentést opponálni.

Láng Róbert
Budapest