Megtört a Jobbik, már meg lehetne verni a Fideszt

Az 1000 fő megkérdezésén alapuló, a 18 éves és idősebb lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló kutatás alapján áprilisban nagyon hasonló eredményeket talált a Tárki, mint amilyeneket az év elején figyelhettünk meg. Az elmúlt hónapokban némi ingadozás mellett a FIDESZ-KDNP és az MSZP szinten maradt, a Jobbik támogatottsága viszont az elmúlt hónapok időleges növekedése után az elmúlt évi szintre csökkent vissza. A kis pártok támogatottsága ugyanakkor enyhén nőtt. Összességében a Jobbik kivételével a parlamenti pártok népszerűsége nagyon hasonló a januári-februári szinthez.

A FIDESZ-KDNP támogatottsága a teljes népességen belül áprilisban 21%, a szocialista párté 13%, míg a pártszimpátia tekintetében bizonytalanok vagy titkolózók aránya lényegében változatlan, 45%. A pártválasztók körében a FIDESZ-KDNP támogatottsága 39%, az MSZP-é 25%.

A másik két parlamenti frakció pártjai közül a Jobbik a teljes népességen belül 9%-on, az LMP pedig 5%-on áll, míg a pártválasztók között a Jobbiknak 16%, az LMP-nek pedig 10% a támogatottsága. A Demokratikus Koalícióra a teljes népesség 3%-a voksolna áprilisban, a pártválasztók körében 6%-os a táboruk.

A kutatás adatfelvétele 2012. április 11. és 18. között zajlott - tehát még az új adók bejelentése előtt készült.

Republikon: csak az összefogás segíthet az ellenzéken

A mai bizonytalanoknak nevezett szavazók döntő többsége a Fidesz 2010-es táboráról hasadt le, ott baloldaliként ők eleve csak ideiglenesen állomásoztak. Megszólításukra legnagyobb esélye egy baloldali összefogásnak van, míg a Jobbiknak gyakorlatilag nincs tartaléka a bizonytalanok körében - írta a Republikon Intézet elemzése a pártpreferenciákról.

A havonta rendszeresen készülő közvélemény-kutatások jellemzően csak a pártok közti erőviszonyokról adnak tájékoztatást, a szavazók viselkedéséről, értékeiről, attitűdjéről ugyanakkor a legritkább esetben derül ki bármi. A Republikon Intézet legújabb elemzésében nem a pártpreferenciákról, hanem a mélyebb összefüggésekről ad képet: milyenek a pártok szavazótáborai, milyen esélyei vannak az ellenzéki együttműködésnek, mit lehet tudni a bizonytalanokról.

Akik „soha, senkire” nem szavaznak

A mindennapi politikai elemzésekben „bizonytalanoknak” nevezett csoport valójában igen heterogén összetételű tábor. A bizonytalanok mintegy harmada tekinthető a politikától tartósan távolmaradó választónak. Ők sem az MSZP győzelmét hozó 2006-os, sem a kétharmados Fidesz-többséget eredményező 2010-es választáson sem szavaztak; minden pártról rossz a véleményük, nem tudják eldönteni, milyen kormányt szeretnének és az átlagnál alacsonyabban kvalifikáltabbak. E választói csoport alkotja azt a réteget, aki tartósan távol marad – megnyerésükre egyik pártnak sincs túl nagy esélye.

A bizonytalanok második csoportját „aktív bizonytalanoknak” nevezhetjük - áll a Republikon elemzésében. E réteg magasabban kvalifikált: egyötödük felsőfokú végzettséggel rendelkezik és egynegyedük vall be 250 ezer forintnál magasabb havi átlagos családi jövedelmet. E bizonytalanok megszólítására a baloldalnak lényegesen több esélye van. Politikai önbesorolásukat tekintve inkább baloldaliak; amikor választásra kényszerítjük őket, Mesterházy Attilát preferálják Orbán Viktorral szemben – egy kétszereplős versenyben 34 százalékuk voksolna a szocialista és 26 százalékuk a fideszes vezetőre –, relatíve az MSZP a legszimpatikusabb párt számukra és baloldali – koalíciós – kormányt szeretnének 2014 után: 31 százalékuk örülne egy ilyen forgatókönyvnek, míg a Fidesz-kormány folytatását csak alig több mint 20 százalékuk szeretné. Szocio-demográfiai jellemzőik alapján 2002-ben és 2006-ban az akkori kormányzó pártok hívei közé voltak sorolhatók – egy kiélezett választási helyzetben ma többségük a baloldali pártokat támogatná. Ők lehetnek bármilyen új, ellenzéki szerveződés bázisai is.

Ingadozók, akiket 2010 után vesztett el a Fidesz

A bizonytalanok harmadik csoportja a klasszikus ingadozó szavazó, aki 2010-ben a Fideszt támogatta. E szavazók között a Fidesz és az MSZP elutasítása szinte egyforma; kiélezett helyzetben is alig tudnak dönteni Orbán és Mesterházy között, és hasonló arányban szeretnék látni a Fidesz-kormány munkájának folytatását, mint a kormány leváltását. E választók alacsonyabban képzettek és alacsonyabb jövedelműek; a pártokkal és politikusokkal kapcsolatos szkepszisük is nagyobb. E szavazók, ha ma kellene választani, nem mennének el. Az összes adat együttes tanulmányozása alapján megszólításukra hajszállal nagyobb esélye lehet a Fidesznek, ám az MSZP és az LMP is gyűjthet támogatókat.

Elégedetlenek és pesszimisták

Mind a három bizonytalan csoport az (eleve igen magas) teljes népességben mért elégedetlenséghez képest is úgy látja: nagyon rossz irányba mennek a dolgok. Az aktív bizonytalanok esetén tízből kilencen vélik úgy, hogy nem a megfelelő irányba halad az ország, a másik két csoport esetén ez az arány 95 százalék. A bizonytalanok kifejezetten rosszul ítélik meg az Orbán-kormány tevékenységét is, legyen szó a gazdaságról vagy a kormányzás demokratikusságáról. Mindhárom csoport az átlagot meghaladó mértékben gondolja, hogy a kormány működése nem segíti az országot a gazdasági válságból való kilábalásban. A tartósan távolmaradók mintegy kétharmada, az aktív bizonytalanok 62 százaléka osztja ezt az álláspontot, de így gondolkodik a passzív bizonytalanok többsége is (58 százaléka). A bizonytalanok kritikája tehát kifejezetten az Orbán-kormány ellen is szól.

A bizonytalanok esetén pártválasztásról nem beszélhetünk, de politikai szimpátiáról – és különösen elutasításról – igen. Mindhárom bizonytalan csoport a legnagyobb arányban a Fideszt jelölte meg, mint az egyetlen pártot, amit semmiféleképpen nem választana. Mindhárom csoportnál a sorrend is hasonló: a Fidesz mellett a Jobbik a leginkább elutasított párt, míg az MSZP-t az aktívak 11, a passzív bizonytalanok 12 százaléka utasítja el.

Egyetlen pártnak pedig szinte semmilyen tartaléka nincs a bizonytalanok körében, ez a Jobbik. A Jobbikot mindegyik csoport a többi pártnál jobban utasítja el; összességében a bizonytalanok kevesebb mint 10 százaléka örülne a Jobbik kormányzásának. A szélsőséges párt erősödésének tehát komoly gátja, hogy e széles választói tömbben alig akadnak potenciális támogatói.

További részletek a Republikon elemzéséből