Megszűnt a sztrájkjog a Nemzeti Kirekesztés Rendszerében
A parlament idei utolsó ülésnapján több kedvezőtlen döntést is hozott a kormánytöbbség. Megszavazták például a sztrájktörvény módosítását, hiába tiltakoztak hevesen ellene a többi között az érdekképviseletek.
Az új szabályozás lényege, hogy addig nem lehet megtartani a munkabeszüntetést, amíg nincs megállapodás a még elégséges szolgáltatásról. (Az eddigi sztrájkok többségénél ez nem sikerült). Azaz, az új szabályozás a sztrájkjog "leértékelődéséhez" vezethet - számolt be a
Népszava . A feleknek továbbra is hét napja van a megegyezésre, ám ha ez nem sikerül - vagy ha valamelyik fellebbez -, akkor a munkaügyi bíróság határozza meg az elégséges szolgáltatást.Erre első-, és másodfokon is 5 napja van a testületnek, a bírósági döntésig pedig a munkabeszüntetés jogellenesnek számít. Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András szerint "szégyenletes" a sztrájktörvény szigorítása, mert éppen a Fidesz volt az a párt, amelyik 2007-ben támogatta a közüzemi, köztük például a vasutas- és BKV-sztrájkokat.
Indoklás nélküli elbocsájtás: 25 ezer fő
Ugyancsak nem zavarta a Fideszt és a KDNP-t az a tiltakozás, amely - a kormánytisztviselőkhöz hasonlóan - a köztisztviselők és közalkalmazottak indoklás nélkül elbocsátását lehetővé tevő jogszabály-módosítást övezte. A január 1-én hatályba lépő változtatás egyértelműsíti, hogy az Orbán-kormány kiterjeszti az államigazgatásban nyár óta folyamatos "tisztogatást" az önkormányzati szférára is. A központi költségvetési intézményekben nagyjából 250 ezer köztisztviselőt és közalkalmazottat foglalkoztatnak, így - a tízszázalékos beígért leépítéssel számolva - 25 ezer embert küldhetnek el. Az önkormányzatoknál akár ennél is nagyobb lehet a "szórás".
Az Országgyűlés a szociális témájú salátatörvénybe "csomagolva" döntött arról, hogy visszaállítják a gyermekgondozási segély (gyes) folyósítását kettőről három évre - ez az örökbefogadó szülőknek is jár. Ezentúl a gyermeknevelési támogatást újra a legkisebb gyermek hároméves korától lehet majd igénybe venni. Ám egyúttal azt is megszavazták, hogy a jövőben a gyes nem jár majd a nyolc órában foglalkoztatott nőknek; heti 30 órában korlátozták a gyes mellett folytatható kereső tevékenység idejét. Szintén kormánypárti vokoskkal fogadták el a társasházakról szóló indítványt, melynek lényege, hogy a közösköltség-tartozás miatti jelzálogbejegyzés - az eddigi hat helyett - háromhavonta megismételhető.
Lázár alkotmányozásra hív
A karácsony még az Országgyűlést is megérintette: a politikusok egymást ajándékozták meg a Házban. Az LMP magyar biotermékekből összeállított csomagokat adott a frakcióvezetőknek, Soltész Miklós szociális államtitkár bejglit és verseskötetet nyújtott át Ertsey Katalinnak, az LMP-s képviselő "Bejglisütés helyett" című felszólalására "reagálva". Az MSZP is ajándékozott: a kormánypártiak fideszes törvényekből álló "ajándékcsomagot" kaptak.
Nem maradtak el a napirend előtti szócsaták sem, Lázár János pedig az utóbbi fél évet értékelte. A frakcióvezető tudatta, a Ház mintegy 150 törvényt fogadott el május óta, ami jóval meghaladta az eddigi évek tempóját. Úgy vélte, hogy bár vannak hibák, amiket korrigálni kell, fontos feladatokon vannak túl. Jelezte továbbá, hogy a kormánypártok a jövőben is törekedni fognak az együttműködésre. Ezzel összhangban kérte az ellenzéket, hogy januártól térjenek vissza az alkotmányozás folyamatába - írta a Népszava.