Megszűnik a Déli pályaudvar üzemi része

A Déli pályaudvar üzemi részének vasúthálózatról történő leválasztása is szerepel a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM) a jövő évi költségvetéshez kapcsolódó fejezeti indoklásában.

2016. május 9., 19:57

A parlament honlapján található dokumentum szerint 2017-ben ötmilliárd forintot fordítanának a Budai vasúti közlekedés fejlesztése cím alatt a pályaudvar üzemi részének leválasztására, a terület új vagyonkezelő részére történő átadásának előkészítésére és Kelenföld állomás kapacitásbővítő beruházásaira.

Az NFM tájékoztatása szerint a

Déli pályaudvarteljes bezárásáról semmiféle döntés nem született. A jövő évi költségvetési tervezet indoklásában szereplő tétel kizárólag a nagy kiterjedésű, de csekély kihasználtságú, rozsdaövezeti jellegű üzemi pályaudvari területek más célú felhasználásának, és Kelenföld további kapacitásbővítésének költségeit fedezi. A fejlesztési tárca kormányhatározatban rögzített feladatként 2016 őszén terjeszt átfogó koncepciót a kormány elé a budai vasúti közlekedés fejlesztéséről – írták.

A Magyar Közlöny március 10-i száma szerint a kormány megbízta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy készítsen hatásvizsgálatot a Déli pályaudvar jövőbeni funkciójáról, az üzemi pályaudvar megszüntetésére és a Kelenföldi pályaudvar bővítésére. Az emberi erőforrások miniszterének feladata, hogy a Déli pályaudvar üzemi pályaudvari részén megvalósítandó sport és szabadidős célú városfejlesztés részletes koncepcióját, megvalósíthatósági tanulmányát a Testnevelési Egyetem, szükség esetén a MÁV Zrt. bevonásával készítse el, majd terjessze a kormány elé. A feladatokra összesen 1 milliárd forintot forrást biztosítottak a költségvetésből – írja az MTI.

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.