Megszállták az országot a poloskák, Budapest közepesen fertőzött
Mintegy 14 ezer, a Bábolna Bio Kft. kérdőívét kitöltő lakosnak köszönhetően elkészült Magyarország poloskatérképe, amely szerint az elmúlt öt évben tömegessé vált az invazív címeres poloskák jelenléte - derült ki a cég októberi felméréséből.
Bajomi Dániel, a Bábolna Bio Kft. ügyvezető igazgatója a közlemény szerint a poloskatérképet bemutató online sajtótájékoztatón közölte: ma már nincs olyan térsége az országnak, ahol ne jelentek volna meg az invazív címeres poloskák, amelyek közül az ázsiai márványpoloska és a zöld vándorpoloska a legelterjedtebb Magyarországon. A mintegy 3200 település közül csaknem 1600-ból jelezték a jelenlétüket. A kft. kérdőíves felmérést tett közzé, hogy kiderüljön, hol és milyen mértékben terjedtek el a címeres poloskák, amelyek ellentétben az ágyi poloskával nem szívnak vért, nem terjesztenek betegséget, a haszonnövényeket viszont károsítják.
A felmérés szerint leginkább a déli megyékben terjedtek el az invazív címeres poloskák. Lakosságarányosan Baranyában a legnagyobb a fertőzöttség, majd Tolna és Békés megyében. A legalacsonyabb számokat Vas, Győr-Moson-Sopron, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mutatja a térkép.
Budapest közepesen fertőzöttnek számít, de a kerületek között nagy a szórás, jelentősebb poloska-fertőzöttséget ott tapasztaltak, ahol nagyobb a zöldfelületek aránya. A települések poloskaészlelésének toplistáját Kunfehértó vezeti Harkány és Kiskunhalas előtt. A nagyvárosok közül Miskolc áll az élen - ismertették.
Bajomi Dániel kiemelte, hogy a belföldön régebb óta megtelepedett ázsiai márványpoloskát és a zöld vándorpoloskát már szinte mindenhol észlelik az országban, de a kérdőívet kitöltők 26 százaléka a Magyarországra csak az utóbbi időben behurcolt nyugati levéllábú poloskával is találkozott már, amely azt mutatja, hogy ezek a fajok nagyon rövid idő alatt képesek elterjedni.
A válaszadók 76 százaléka szerint az elmúlt években váltak tömegessé az invazív címeres poloskák a lakókörnyezetükben.