Mégsem ültetnek titkosszolgákat a szerkesztőségekbe?
Legalábbis ezt közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ, amely szerint az ellenzék tudatosan félreértelmezi a törvényjavaslatot.
„Az Országgyűlésnek benyújtott T/6979 számú törvényjavaslatot a magyar ellenzék tudatosan félreértelmezi és félremagyarázza: azaz szó sincs arról, hogy online újságok/tartalomszolgáltatók szerkesztőségeibe kerülnének titkosszolgálati munkatársak. A javaslat azt teszi lehetővé, ami eddig is így volt (nemcsak Magyarországon, hanem a világon mindenhol intézményesült formában), hogy a távközlési szolgáltatóknál (pl. T-Com, Telenor) legyenek ilyen alkalmazottak” – áll a Kormányzati Tájékoztatási Központ szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
Mint az Index megírta, a nemzetbiztonsági törvény módosításáról szóló javaslatban az áll, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok küldhetnek munkatársakat, akikkel kötelesek munkaviszonyt létesíteni egyebek mellett a „külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra, alkalmazás- és tartalomszolgáltatók is”. Pintér az indoklásban nem definiálja, milyen tartalomszolgáltatókról van szó. A médiatörvény szerint a tartalomszolgáltató definíciója: „valamely médiaszolgáltatás vagy egyéb médiatartalom szolgáltatója”.
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese egy kedden benyújtott módosítójában el is törölné ezt a passzust a javaslatból. Szerinte ugyanis a módosítás akár olyan rendkívül tág értelmezést is megnyithat, ami alapján hírportálokat, rádiókat, televíziókat üzemeltető cégek is ebbe a kategóriába eshetnek.
