Meglett, aztán eltűnt Gyurcsány szakdolgozata
Hogy lehetséges ez? A szakdolgozatot a volt kormányfő megírta, leadta, elbírálták, a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán a könyvtárba vitték, aztán hat év után leselejtezték. Ezért már nincs meg.
Hat évvel a szakdolgozat leadása után a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán leselejtezték Gyurcsány Ferenc szakdolgozatát - írta az MTI.
A szakdolgozat benyújtását és tárolását a selejtezési jegyzőkönyv tanúsítja, amely szerint 1996-ban leselejtezték volt kormányfőnek a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán 1990-ben benyújtott szakdolgozatát.
Mint közölték, a Janus Pannonius Tudományegyetemen a karok önállóan rendelkeztek a szakdolgozatok őrzéséről, selejtezéséről, jogszabályi kötelezettség hiányában az egyetem akkor egységes belső szabályozást nem alkotott. A Közgazdaságtudományi Karon - a bírálók külön javaslata hiányában - öt év után selejtezték a szakdolgozatokat.
Nem nyomoznak Gyurcsány után
Elutasította a Központi Nyomozó Főügyészség azt a feljelentést, amelyet "egy magánszemély" tett Gyurcsány Ferenc március 15-i beszéde miatt - tudta meg a Magyar Nemzet.
A feljelentő Gulyás Balázs, a Mokép decemberben menesztett igazgatója, a Kisgazdapárt korábbi Győr-Moson-Sopron megyei elnöke volt.
A feljelentő szerint Gyurcsány Ferenc terrorcselekménnyel való fenyegetés bűncselekményét követte el, amikor közölte: április 15-én "alkotmányos blokád" alá veszik az Alkotmánybíróság épületét, ha a testület nem hajlandó érdemben vizsgálni a Szabadság és Reform Intézet beadványát, amely szerint a kormány a hatalom kizárólagos birtoklására tör, ezért működése "illegitim, illegális, alkotmányellenes és törvénytelen". A feljelentés a közösség elleni izgatás tényállását is felvetette, sőt, Gulyás szerint Gyurcsány az egyház elleni gyűlöletre uszított.
A főügyészségi szóvivő közölte, a feljelentésben hivatkozott cselekmények nem minősülnek bűncselekménynek. Az "alkotmányos blokád" kapcsán a lapnak kiemelte: a kijelentés sem személy elleni erőszakos, sem közveszélyt okozó, sem fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény elkövetésével való fenyegetésként nem értékelhető.
A közösség elleni izgatás tényállásszerű megvalósulásához pedig nem elég önmagában a gyűlöletre uszítás, hanem annak másokat aktív, cselekvő gyűlöletre kell ingerelnie, ami nem történt meg.
