Meglepődtünk volna, ha pont a sport marad ki az Alkotmányból
Schmitt Pál a lengyel alkotmányhoz hasonló módon építené be az Alkotmányba a kereszténységre való utalást. Mint írja, a legteljesebb értelemben vett magyar államiság a kereszténységnek a világra gyakorolt hatása folytán szilárdult meg, s mint erkölcsi útmutató töltött be rendkívül fontos szerepet az évszázadok során. Az államfő az alaptörvény előbeszédébe javasolja beépíteni, hogy "a Köztársaság valamennyi állampolgára, mindazok, akik hisznek Istenben, mint az igazság, jóság és szépség forrásában, mindazokkal, akik nem osztoznak ebben a hitben, de tiszteletben tartanak más forrásokból származó egyetemes értékeket...".
Hat javaslatot nyújtott be a Magyar Köztársaság Alkotmányának elkészítéséhez Schmitt Pál köztársasági elnök a parlamentnek. Az államfő a kereszténységre való utalást, a magyar nyelv óvását, a családok és gyermekek védelmét, az élethosszig tartó tanulás támogatását, a sportoláshoz való jog érvényesülését és a Szent Korona szerepét szeretné viszontlátni a készülő alaptörvényben.
A köztársasági elnök a nemzeti összetartozás elsődleges kifejezőeszközének nevezi a magyar köznyelvet. Ennek kapcsán azt javasolja rögzíteni, hogy a magyar köznyelv és a tájnyelvi változatok óvása, ápolása, fejlesztése alapvető és elsődleges nemzeti érdek - írta a Független Hírügynökség.
Az államfő harmadik pontjában a családokról és a gyermekekről fogalmaz meg ajánlást. Úgy fogalmaz: a család a társadalom alapvető egysége, a gyermek pedig a társadalom különösen védendő tagja, Magyarország és az egységes magyar nemzet jövőjének záloga. Felhívja a figyelmet arra is, hogy az ország népessége a hivatalos adatok szerint 10 millió alá csökkent, aminek nemcsak gazdasági okai vannak. Hozzáteszi: az európai alkotmányok többsége kinyilvánítja a gyermekek és a család védelmével kapcsolatos tételeket. Schmitt Pál azt javasolja, hogy vegyék bele az Alkotmányba, hogy a gyermekek gondozása és nevelése a szülők természetes joga és elsőrendű kötelezettsége. Különösen védendőnek nevezi az édesanyákat és a nagycsaládosokat, akiket önként vállalt többletterheik miatt megkülönböztetett erkölcsi és anyagi támogatásban kell részesíteni.
Schmitt Pál az élethosszig tartó tanulás támogatását is viszontlátná az alaptörvényben. Azt írja, hogy a folyamatos képzés és önképzés nemcsak az egyén boldogulásának és érvényesülésének záloga, hanem ahhoz is hozzájárul, hogy életünk során megőrizzük szellemi frissességünket, a világ eseményei iránti fogékonyságunkat. A javaslat szerint a Magyar Köztársaság minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja állampolgárai élethosszig tartó tanulását.
Az államfő a sportolás szerepéről is ír. Véleménye szerint a sport a munkaerő újratermelésének és az egészség megőrzésének hatékony módja, emellett pedig a közösségek megteremtésének színtere. Azt kéri, hogy az Alkotmányban tegyék egyértelművé: "a Magyar Állam minden tőle telhető módon támogatja, elősegíti a sportoláshoz való jog érvényesülését".
Hatodik javaslatként a Szent Korona szerepeltetését fogalmazza meg a köztársasági elnök. Az egyházi vezetőkkel folytatott megbeszélésen elhangzottak nyomán azt javasolja megfogalmazni az előbeszédben: "A Szent Korona független európai államiságunk történelmileg megszentelt jelképe".
