Meglehet, mi elbuktunk

- Visszatért a frontra?

– Mire gondol?

- Tavaly, az edelényi választási kudarc után visszavonult a politikától. Azt mondta, megterhelő volt a 22 év a fronton, majd akkor tér vissza, ha az erőszakmentes polgárjogi mozgalomnak ismét lesz létjogosultsága. Nemrég találkoztunk Hajdúhadházon, ott volt Gyöngyöspatán, néhány hete tárgyalt a Deutsch Tamás által „elhíresült” Thomas Melia amerikai külügyi helyettes államtitkárral. Újra aktívnak tűnik.

– Valóban: tavaly elhatároztam, hogy visszavonulok, értékelem az elmúlt negyedszázadot, de ehhez, mint a festőnek a képétől, legalább egyet hátrébb kell lépni, és távolabbról megvizsgálni, mit alkottunk. Csak tíz hónapig tarthattam a fogadalmam, mert az idei gyöngyöspatai események arra késztettek, hogy újra nyilvános szereplést vállaljak. Ám hiába figyelmeztettünk, a Fidesz átadta a hatalmat a Jobbiknak.

- Keserű a hangja.

– Az. Mert egy megkeseredett országot és egy cinikus hatalmat látok.

- A Jobbik-modell érpataki és gyöngyöspatai kulcsszava a zéró tolerancia, a szigorú büntetések és a félelem rendje. Egyelőre hatásos.

– A Fidesz – a helyi apartheidrezsimet intézményesítő jobbikos önkormányzatok működésén keresztül – modellezi az újnyilas program fogadtatását. Teszteli, hogy a helyi közösségek miként reagálnak a munkaszolgálat bevezetésére, a „csendőrség” működésére, hogyan viszonyulnak a büntető szociálpolitikához.

- Szakemberek szerint a megfélemlítés idővel robbanáshoz vezethet.

– A Fidesz-elit a válságra adott reakcióként erős nemzetállamot vizionál. De az nem jöhet létre ott, ahol alattvalókká, „zemberekké” degradálják a népet, miután polgár rangjától már megfosztották. A hatalomnak nincs ellenzéke, alakul, de még gyenge a „második társadalom”. Egyelőre nincs olyan része a magyar gazdasági, politikai elitnek, amelyet a társadalom „maga fölé” engedné. Ha tovább folytatódik az önsorsrontó politika, előbb-utóbb a nép a jelenlegi elitet úgy fogja lerázni magáról, mint kutya a bolhát. Még nem tudni, mikor következik be a robbanás, de a gyöngyöspatai cigányok pontosan tudják, hogy egy elnyomó-gyarmatosító uralom alatt szenvednek. Tudják, hogy a munkaszolgálattal provokálják őket, de nem válaszolhatnak ellenállással, mert akkor menekülni kell, és nincs hová. Mosolyogva mennek erdőt tisztítani, elöl a jobbikos munkavezetővel, kezükben sarlóval, kaszával.

- És ha más munkát kapnának, elvállalnák?

– Lehetne értelmes, értéket teremtő munkát is végezni: például uniós forrásból lebontani a szegények belvizes lakásait, és a magasabban fekvő helyeken újakat építeni. Még jobb lenne a piacon vásárolni, és felújítani. A jelenlegi kormány mégsem veszi igénybe az erre felvehető regionális fejlesztési támogatást. Vajon miért?

- Azt se feledjük, hogy az eddigi politika sem volt jó, hiszen a bér helyett a segély is elegendő volt egyfajta megélhetéshez. A korábbi, rossz kormányzati intézkedések által biztosított kényelem kikezdte a szegények s köztük a cigányság morálját. Divat lett az otthon ülés, csíny a bűnözés.

– Húsz évvel ezelőtt is elmondtuk, a közönyös, csupán felületi kezelést adó politizálás végromlásba viszi az országot. Hogy nem gettók, hanem szociális bérlakások kellenek, hogy nem szabad az önkormányzatoknak korlátlan szabadságot adni, mert „demokratikus” döntést fognak hozni a cigányok kirekesztéséről. 2006-ban a javaslatomra beépült a kormányprogramba, hogy uniós pénzből, a munkahelyteremtésre összpontosítva komplex fejlesztési programokat indítsunk a leghátrányosabb kistérségekben. Mégsem hajtották végre. Elmondtuk, nem jó, hogy ilyen kicsi a különbség a minimálbér és a segély között, mert az arra ösztönzi az embereket, hogy feladják autonómiájukat, és jöjjön a teljes szellemi, fizikai, morális leépülés. Ez pedig melegágya a bűnözésnek, a szélsőjobb megerősödésének. Nem hallgattak ránk. Ezért jutottunk ide.

- Törvényszerű volt a jogvédők bukása?

– Meglehet, mi elbuktunk, de a polgárjogi mozgalom szellemisége, szakmaisága nem jutott erre a sorsra. Azért tanulok-dolgozom most a providence-i Brown Egyetemen, hogy rájöjjek, mi volt az, amit ösztönösen vagy tudatosan elsajátítottunk az amerikai mozgalmaktól, és mégis miért voltak ők sikeresebbek, mint mi. Feltevéseim vannak: a gazdaságilag jobb helyzetben lévő Egyesült Államokban egy erős, fehér elit és a gyarapodó fekete középosztály támogatta a jogvédő mozgalmakat. Nálunk egy vékony értelmiségi rétegen kívül senki. És nem tudtuk elérni, hogy a cigány és nem cigány szegények jelentősebb hányada értse és kövesse jogkövetelő, szegénypárti mozgalmunkat.

- A politikai elit nem bűnbánó: egymásra mutogatnak, ki hol rontotta el.

– Az elmúlt 20-25 év a magyar történelem egyik legígéretesebb korszaka volt. Igazi esély a polgárosodásra, a nemzeti összefogásra. Azonban gazdasági, szellemi és politikai elitünk nem nőtt fel a történelmi feladathoz. Pártfinanszírozási, korrupciós botrányok, észveszejtő vagyonosodások világítottak rá az elit önzésére, a szédületes társadalmi különbségekre. A cigányok és a magyarok többsége egyre lejjebb csúszva, kínkeservesen élte túl a rendszerváltozás utáni kort. A magyar elitnek magába kéne szállnia, és nagy tisztelettel kiengesztelni a népet, ha nem szeretné, hogy elzavarják.

- Korábban azt mondta, a cigányság lakmuszpapírja a magyar társadalompolitikai változásoknak, a jogállamiságnak, amellyel – még Amerika szerint is – idehaza bajok vannak. Melia figyelmeztette a magyar kormányt, mivel szerinte olyan változtatásokat rögzít az alkotmányban, amelyekkel megszilárdítja a hatalmát. Charles Gati lapunknak azt mondta, egy ponton elképzelhető akár az amerikai nagykövet hazarendelése vagy a nyugati nagykövetek frontális fellépése is Magyarország ellen.

– Nem tudom megmondani, mikor jön el az a pillanat, amikor azt mondják: eddig és ne tovább! Kint pontosan tudják, hogy a magyar állam milyen intézkedéseket hoz, tisztségviselői mikor, hol, mit nyilatkoznak. Az amerikai diplomácia azonban kellő nagyvonalúsággal és humorral fogadta az abnormális kirohanásokat. De növekvő aggodalommal figyelik, mi történik idehaza.