Mégis készpénzesítik a cafeteria egy részét
Jövőre 787 milliárdot fordítanak a közszféra dolgozóinak béremelésére, ez mintegy egymillió embert érint – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján az Országházban. Azt is mondta: nem sértenek törvényt, de antidemokratikusak a Soros által támogatott szervezetek.
A cafeteria átalakításával a tervek szerint százezer forint készpénzt kapnának a munkavállalók, a többit kapnák meg SZÉP kártyán.
A kormány arra kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, vizsgálja meg a következő napokban, hogyan lehetséges készpénzesíteni a
cafeteriát. A tervek szerint a magánszektorban a 450 ezer forintos cafeteriát úgy alakítanák át, hogy abból százezer forint készpénz lenne, 350 ezer forint pedig SZÉP kártyára kerülne – írja az MTI.A közszférában százezer forintot fizetnének készpénzben, százezret pedig SZÉP kártyára. Varga Mihálynak ezt a lehetőséget kell megvizsgálnia – közölte Lázár János.
A miniszter beszélt arról is, hogy 2017-ben a költségvetés bevételei fedezik a működtetéshez szükséges költségeket. A fejlesztések nélkül szufficites lenne a büdzsé, a fejlesztésekkel nullás egyenlegű, de az ország érdekében költeni kell a fejlesztésekre – mutatott rá.
Nem sértenek törvényt, de antidemokratikusak a Soros által támogatott szervezetek
Az Index kérdésére arról, hogy
követtek-e elvalamilyen törvénysértést a Soroshoz köthető szervezetek, elismerte, ilyesmiről nincs szó. Ettől függetlenül a miniszter szerint indokolt, hogy a szervezetekre ráálltak a titkosszolgálatok, Soros ugyanis korábban kijelentette, hogy Orbán Viktor kormányának „direkt ellenzékeként” kíván működni, és a civileken keresztül próbálja érvényesíteni akaratát Magyarországon. Lázár úgy véli, ez egy antidemokratikus gyakorlat, Soros a pénzével próbál érvényt szerezni a nyitott társadalomról szóló, a magyarok többsége és a demokratikus felhatalmazással bíró magyar kormány által egyaránt elutasított világnézetének.Béremelési ígéret a közszférában
A magyar gazdaság növekedési üteménél nagyobb arányú béremelést valósít meg a kormány, de a közszférában régóta elmaradt béremelést pótolni kell – jelentette ki Lázár János az 51. kormányinfón.
A miniszter emlékeztetett rá, hogy 2012 óta növekednek a bérek, például a közszektorban. A most eldöntött béremeléseknek és folyamatban lévő bértárgyalások közel egymillió embert érintenek és 1014 milliárd forintjába kerül majd a magyar adófizetőknek.
Ide nem lehet visszatoloncolni senkit
Lázár János közlése szerint bár több európai uniós tagállam is Magyarországra akar visszaküldeni bevándorlókat, ide nem lehet visszatoloncolni senkit, Görögországba kell küldeni az embereket.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette: Magyarországra különböző uniós tagállamokból mintegy 52 ezer embert akarnak visszatoloncolni, a legtöbbet Németországból.
Magyarország viszont minden partnerének jelzi, hogy ezek a bevándorlók Görögországon keresztül érkeztek, és ha nem is regisztráltak ott, ez nem jelenti azt, hogy Magyarországra kellene küldeni őket – mondta.
Lázár János felvetette, hogyan lehetséges, hogy Törökországgal megegyezik az EU, azt biztonságos országnak tekinti, Görögországot viszont nem. Ez nem tartható álláspont – jelentette ki.
Nem érti az uniós kötelezettségszegési eljárást
Értelmezhetetlennek tartja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt Magyarország ellen indított uniós kötelezettségszegési eljárást.
Földügyben, amelyben újabb szakaszba lépett az Európai Bizottság eljárása, a tárcavezető nagy vitára, „háborúra” számít.
A szegregáció miatti eljárásról szólva Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre azt mondta: értelmezhetetlen az eljárás, mert a magyar állam egyetlen gyermekről sem tartja nyilván a származását. „Fogalmam sincs, az Európai Bizottság honnan tudja, hogy ki cigány és ki nem” – tette hozzá. Megjegyezte, a brüsszeli eljárás magyarországi szervezetek bejelentése alapján indult el.
Földügyben a Miniszterelnökség vezetője úgy nyilatkozott: a magyar és a brüsszeli álláspont távol áll egymástól, mert a magyar törvényhozás úgy döntött, külföldiek és gazdasági társaságok nem vehetnek földet Magyarországon. Ebben a kérdésben nagy vita, háború lesz – fogalmazott.