Meghívásos mutyi a Fidesz kétkarú rablóinak

Az Orbán-kormány nemrég tíz új vidéki kaszinó megnyitásáról határozott. A tervük azért is meglepő, mert első kormányzásuk idején – nemzetbiztonsági veszélyre hivatkozva – éppen ők záratták be egymás után a kaszinókat, lejárt koncessziós szerződéseiket nem hosszabbították meg. „A játékkaszinók különösen ideális lehetőséget kínálnak bűncselekményekből származó pénzek tisztára mosására, illetve gazdasági bűncselekmények, például adócsalás elkövetésére” – szerepelt a Nemzetbiztonsági Hivatal jelentésében 2001-ben.

Mindez azonban nem szorította vissza a honi szerencsejáték-ipart, legfeljebb ellenőrizhetetlenebbé tette. A félkarú rablók, nyerőgépek elárasztották a vendéglátóhelyeket, kocsmákat, terjedtek az illegális online szerencsejátékok is. Tény, ráfért az ágazatra az újraszabályozás.

A Fidesz a 2010-es kormányváltás után nekifogott e feladatnak. Tavaly júniusban a kormány módosította a szerencsejáték-törvényt. Előírták, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál regisztrált játékgépeknek „szerveralapú működtetésre” kell áttérniük: azaz az országban található összes játékgépet egy központi szerverhez csatlakoztatják. Ez a rendszer rögzíti a játékgépek adatait, például azt is, hogy milyen pénzügyi tranzakciókat végeztek velük, mennyi a pénzforgalmuk. A központi szerveren keresztül az adóhatóság közvetlenül ellenőrizhette volna az egész szektort.

A szigorodó feltételeknek az ágazat kis- és-középvállalkozói igyekeztek megfelelni, s ezért drága fejlesztésekbe kezdtek. Így emlékezik erre Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke:
– A cégek összefogtak és több száz millió forintos beruházással elkészítették az adatokat rögzítő biztonsági szervert. Már a beüzemelésre várt a technika, amikor októberében a kormány teljesen váratlanul visszavonta az általa kezdeményezett törvénymódosítást. Az új jogszabályt kivették a szerencsejáték-törvényből. Az elkészült biztonsági szerver pedig „ment a szemétbe”.

Majd a kormány, egyik napról a másikra, megszavaztatott egy másik törvényt, amely azonnali hatállyal elrendelte a nyerőgépek betiltását. Ezúttal is a nemzetbiztonsági veszélyre hivatkoztak és az ügyben titkosítást rendeltek el. Ami azért is volt abszurd, mert a vállalkozók épp azt a szisztémát dolgozták ki, amellyel Európa egyik legbiztonságosabb szerencsejáték-piaca jöhetett volna létre nálunk.

A Fidesz úgy tüntetett el több ezer vállalkozást a honi szerencsepiacról, mint ha „itt a piros, hol a pirost” játszott volna velük. Ezzel súlyosan megsértette a szabad vállalkozás demokratikus alapjogát. Ilyen eljárásra nemhogy az unióban, de autokratikus rendszerekben sem nagyon volt még példa. Putyin is betiltotta a játékgépeket Oroszországban, de még ő is adott öt év „átállási időt” a vállalkozóknak, hogy ne kerüljenek tömegesen utcára.

Ám az Orbán-kormányt az efféle szempont hidegen hagyja. Különben is, a játékgépek betiltásának nyertesei is lettek. A tiltás ugyanis csak a vendéglátóhelyekre vonatkozott, a kaszinókban tovább működhetett a félkarú rabló s a többi pénznyerő automata.

A korábbi fideszes bezárások után mára csak három kaszinó maradt talpon: ebből kettő a Szerencsejáték Zrt. tulajdona, a belvárosi Las Vegas pedig Andy Vajna filmügyi kormánybiztos érdekkörébe tartozik. Az ő hasznuk és forgalmuk jócskán megnőtt, miután a játékgépes versenytársaikat a kormány félreállította az útból.

Csakhogy a Fidesz nem számolt a tönkretett játékpiac gazdasági következményeivel. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kénytelen volt nemrég nyilvánosan beismerni: a játékgépek tiltása miatt hárommilliárd forint adóbevételtől esett el az állam. Ezért egy újabb törvénymódosítással újra engedélyezik a nyerőautomatákat.

Fél éve a „félkarúrablózás” még súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentett. Mára ez is eltűnt a fideszes „itt a piros, hol a pirosban”.

Csakhogy a játékgépek működtetői jogait nem azok fogják visszakapni, akiktől elvették. A kormány meghívásos pályázatot hirdet tíz új vidéki kaszinó létesítésére. Játékpépeket csak itt lehet majd üzemeltetni. Nem kétséges, a zártkörű pályáztatásnál a szerencse azokra mosolyoghat, akik a Fidesz iránti hűségüket sosem tennék kockára.

A játékgépek betiltásának másik oka lakosság erkölcsi megnevelése volt. A kormány meg akarja óvni az embereket attól, hogy a pénznyelőkbe dobálják a jövedelmüket. Akkor már inkább a Fidesz pénznyelő zsebeibe! A tíz új kaszinóban nem fogják bevezetni a korábban kifejlesztett, közösszerver-alapú biztonsági rendszert. Az állami ellenőrzés tehát nem lesz hatékony. Úgy látszik, a hatalom a saját klientúrájával elnézőbb. Ha náluk cseng a kassza, már nem olyan fontos az állítólagos adócsalók, feketézők, pénzmosók elleni védekezés.

Sőt, az illegális szerencselovagoknak is szabad utat biztosít az állam.

Hazánkban eddig tiltott volt az online szerencsejáték, ám a kormány nemrég a legalizálásáról döntött. Állami konzorciumban működhetnek majd az online játékokat szervező cégek.

Pedig a szerencseiparnak ezt a területét a világon mindenütt tényleg veszélyesnek tartják. Az USA-ban például 2006 óta tiltják. Ugyanis például nem lehet ellenőrizni, hogy a monitor előtt hány éves gyerek játszik. A világhálón tömegek csábíthatók játékra, fogadásokra, megsokszorozódhat a szenvedélybetegek száma. A játékosok könnyen válhatnak az internetes szabad rablás áldozataivá.

Magyarországon körülbelül 20-25 ezer játékgép van. Internetes eszközökkel milliókat lehet elérni nálunk is. Az illegális szerencsejátékokat külföldi adóparadicsomokból, gibraltári, máltai szerverekről működtették eddig feketén. Az ilyen internetes hálózatban a pénzmozgások még nehezebb követhetők.

Schreiber István említi: az online játékok legalizálásával kapcsolatban javasolta a honi döntéshozóknak: építsenek be egy úgynevezett adattovábbító szervert az online szerencsejátékok hazai rendszerébe. Ezzel a magyar államnak lehetősége lett volna rálátni például a Gibraltárból jövő játékprogramokra, pénzügyi tranzakciókra:
– A javaslatom nem került be az online szerencsejátékok legalizálásáról szóló törvénybe. Így gyengül az állami kontroll lehetősége. A szabályozás szigorítása vélhetően nem tetszett az online ágazat befektetőinek. – jegyzi meg Schreiber.

A szakember úgy véli, az online játékok legalizálása teret nyithat a pénzmosásnak. Máshol igyekeznek ezt a veszélyét kiszűrni. Például Spanyolországban is engedélyezték a netes szerencsejátékokat, ám ott csak olyan céggel szerződik az állam, amelyik bevallja: az elmúlt évtizedben mekkora forgalma volt, valamint az adót is befizeti utána. Franciaországban ha valakiről kiderül, hogy az elmúlt három évben illegálisan dolgozott a szerencsejáték-iparban, semmilyen játékengedélyt nem kaphat.
– Itthon azonban mindenféle védelmi szűrő nélkül fogadták el az online játékok legalizálásáról szóló törvényt. Azok a cégek, akik eddig illegális működtek, szabad utat kaptak az államtól – állítja Schreiber.

Tegyük hozzá: az illegális pénzek legalizálása voltaképp az állami pénzmosás törvényesítése.

A Fidesz a jogállam lebontása után a szabad piacot számolja fel Magyarországon. A „játéktábláról” lesöpörnek mindenkit, aki nem az ő „játékosuk”. A piacokat újraosztják saját vazallusaiknak. Épül az új gazdasági rendszer „Fidesz-közeli” földbérlőkkel, trafikosokkal. Már a félkarú rablókhoz is politikai hűség kell. Az új klientúra feladata lesz, hogy finanszírozza az Orbán-kormány leválthatatlanságát.