Meghallgatták az alkotmánybíró-jelölteket

Dialógusra van szükség a Kúria és az Alkotmánybíróság között – mondta meghallgatásán Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró-jelölt, kúriai bíró. Kifejtette: kitörni készülő konfliktust érzékel az általános bíróságok, élükön a Kúria, valamint az Ab között, ezért tartja szükségesnek a párbeszéd javítását. Ennek lényege pedig nem az, hogy megtanítják a bírókat a törvényességre, mert azt úgyis tudják, hanem hogy az alkotmányos szempontok megadása után hagyják a bírákat a rájuk bízott ügyekben mérlegelni és dönteni – fűzte hozzá.

Schanda Balázs egyetemi tanár alkotmánybíró-jelöltként az alkotmánybírói tisztség betöltéséhez szükséges szakmai felkészültség mellett a lelkiismeret és a józan ész jelentőségét hangsúlyozta a bizottsági meghallgatáson. Van valami, ami az államot és az írott alkotmányt is megelőzi. A szabad és demokratikus állam olyan előfeltételeken nyugszik, melyeket nem maga hozott létre és nem is maga tart fenn. Ilyen például a természeti környezet, a család vagy éppen a nyelv. Ha az állam nem ellensége saját magának, akkor óvja ezeket az előfeltételeit és nem semleges irányukban – fejtegette egy német alkotmányjogászra hivatkozva a jelölt.

Az emberi jogok vonatkozásában ma nem a jog, hanem az ember az igazi kérdés – tette hozzá egy másik nyugat-európai szakemberre hivatkozva. A jogi dogmatika viszonylag jól kidolgozott, ám az emberkép bizonytalanná vált az elmúlt évtizedekben. Ez olyan kulcskérdés, ami az Ab munkájában is fontos szerepet kaphat, csakúgy, mint a közösségi identitás problémája – vélekedett a professzor.

A jog mögött van egy mélyebb elkötelezettség – hangsúlyozta Schanda Balázs. A jog nem öncél, hanem az egyéni szabadság és a közösségi identitás kibontakoztatásának egyik eszköze – mutatott rá.  A mégoly briliáns szakmai levezetések sem vezethetnek abszurd, józan észnek ellentmondó eredményre – fűzte hozzá az azonos neműek házasságával kapcsolatban az alkotmánybíró-jelölt.

Egyetlen jogállam működése sem tökéletes, folyamatos korrekciókra van szüksége, melynek egyik eszköze az Ab. És szerencsésebb, ha ez a korrekció "házon, a hazán belül" történik, mintha nemzetközi fórumokon – jegyezte meg Schanda Balázs.

Szabó Marcel zöldombusdman – az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese – alkotmánybíró-jelöltként bizottsági meghallgatásán kiemelte: az alaptörvény „szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között", ami jelenti az elődök, a ránk hagyott környezet tiszteletét és az eljövendő nemzedékek iránti felelősséget.

Kérdésre válaszolva Szabó Marcel hangsúlyozta, hogy az atomenergiával összefüggő beruházásoknál a nemzetbiztonsági vonatkozások kivételével a lehető legnagyobb nyilvánosság híve. Az uniós jog és a nemzeti jog viszonya kapcsán pedig azt emelte ki, hogy az Ab-nek szerepe van az ország nemzetközi jogi kötelezettségeinek pontos meghatározásában.

Horváth Attila jogtörténész, egyetemi tanár, aki jelenleg az alaptörvény nemzeti hitvallásának kommentárján dolgozik, a meghallgatásán a történelmi alkotmány mai viszonyok között is alkalmazható, ésszerű, nem elavult elveinek fontosságát hangsúlyozta. A történelmi alkotmány erőt adó tradíció, ami veszélyes szélsőségektől tarthatja távol az országot – fűzte hozzá.

A bizottság kormánypárti többsége mind a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztását támogatta.

Staudt Gábor jobbikos képviselő, a bizottság alelnöke az ülésen elmondta, hogy nem a jelöltekkel, hanem a jelölési eljárás ellen van kifogásuk, ezért nem vesznek részt a szavazásban. A jelölteknek megválasztásuk esetére jó munkát kívánt az ellenzéki képviselő.

Szocialista képviselő nem vett részt és nem szavazott az alkotmánybíró-jelöltek bizottsági meghallgatásán.

A parlament a tervek szerint kedden választja meg az Ab hiányzó négy tagját, akikről néhány napja megegyezett a Fidesz, a KDNP és az LMP. Továbbá sor kerülhet a parlament keddi ülésén Sulyok Tamás alkotmánybírónak, az Ab elnöki jogkört gyakorló elnökhelyettesének az Ab elnökévé választására is.

(MTI)