Átlagosan húsz ember megfigyelését engedélyezik a titkosszolgálatnak
Egyetlen kérelmet sem utasítottak vissza 2010 óta – ez 2645 ember megfigyelését feltételezi. Az igazságügyi minisztériumi nem adja meg az engedélyek pontos számát arra hivatkozva, hogy ez titkos, minősített adatnak számít.
Mintegy 20 ember megfigyelésére adtak havonta átlagosan engedélyt a titkosszolgálatoknak az idén – derül ki a Fővárosi Törvényszék közléséből a hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán.
Tavaly havonta átlagosan 21 emberrel szemben engedélyeztek titkos információszerzést a titkosszolgálatok kérése nyomán, ami 50 százalékos növekedés a 2021-es engedélyek számához képest, amikor is havonta átlagosan 14 ember megfigyelésére adtak engedélyt. Az idén április 30-ig 41 ügyben 83 ember megfigyelését kérték a titkosszolgálatok, mindegyik kérelmet jóváhagyták. Mint írják, 2010 eleje óta 2645 embert figyeltek meg nemzetbiztonsági okokból bírói engedély alapján.
A legtöbb embert, 310 személyt 2020-ban figyelték meg, a legkevesebbet –112 – 2010-ben. Az előbbit indokolhatja, hogy 2020 óta titkos megfigyelés alapja lehet a rémhírterjesztés is. Mivel a törvény szerint nem csak bírói jóváhagyás lehet szükséges egy titkosszolgálati megfigyeléshez, hanem egyes esetekben az igazságügyi miniszter engedélye kell, a portál onnan is kikérte az adatokat.
A tárca május végi válaszában csak a beérkezett kérelmek számát közölték, eszerint április 25-ig 440, tavaly 1374, 2021-ben pedig 1469 kérelmet iktattak. Az engedélyezett megfigyelések számára vonatkozó adatot arra hivatkozva nem árulták el, hogy ez „titkos minősített adatnak számít”.
(Kiemelt képünk illusztráció: Csőzik László érdi polgármester hivatalában talált titkos kamera. Fotó: Csőzik László Facebook-oldala)
