Megfenyegették a PDSZ sztrájkra készülő tanárait

- Miért kell elhalasztani a pedagógus-sztrájkot?

– Az Emberi Erőforrás Minisztériumától (EMMI) március 11-én este kaptuk az értesítést: amíg nem állapodunk meg velük arról, hogy a munkabeszüntetések idején milyen kötelező elégséges szolgáltatásokat nyújtunk, addig nem kezdhetünk sztrájkolni.

- Hetek óta tervezik a pedagógusok országos „gördülő”sztrájkját. A minisztériumnak most jutott eszébe ultimátumot küldeni?

– Ezt mi is elképesztőnek tartjuk. A sztrájktörvényre hivatkoznak, amely részletesen felsorolja, mely foglalkozási ágakat lehet elégséges szolgáltatásra kötelezni sztrájk esetén. Ide tartozik például az egészségügy, a közlekedés, a katasztrófavédelem és sok más terület is. De a közoktatás nem. Rá nem vonatkozik ez a szabály. A mi véleményünk szerint ezért az EMMI követelése jogsértő.

- Ezt nekik is megmondták?

– Igen, ám ők arra hivatkoznak, a sztrájktörvény „példálózó jellegű”: nem sorol fel minden szakterületet, ahol kötelező elégséges szolgáltatást nyújtani. Bármire ki lehet terjeszteni a szabályzatot. A közoktatásra szerintük azért, mert a gyermekek érdekeit „mindenekfelett érvényesíteni kell”, és nekik pedig az az érdekük, hogy tanuljanak. Még akkor is, ha nincs ilyen passzus a sztrájktörvényben. Természetesen mi sem akarjuk, hogy a gyerek bármiben hátrányt szenvedjenek a sztrájk miatt. Mivel a pedagógusok munkáltatója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK), a tervezett demonstrációnkról őket is tájékoztattuk, és március 4-én meg is állapodtunk velük. A KIK elnöke, Marekné Pintér Aranka ezután levélben is megerősítette: sztrájk idején a tankerületekben biztosítani fogják a tanulók elhelyezését, tehát a tanfelügyeletüket megoldják. Szó sem volt arról, hogy ezen túl bármilyen egyéb elégséges szolgáltatásról is tárgyalnunk kellene. Majd öt nappal később, felhívott Thaisz Miklós, Hoffmann Rózsa politikai tanácsadója, hogy a KIK-kel folytatott tárgyalás érvénytelen, mert az oktatási államtitkársággal kell megállapodnunk.

- És tárgyaltak velük is?

– Persze. Hoffmann Rózsa meg sem jelent, csak a tanácsadóját küldte, aki kijelentette: a sztrájkoló iskolákban száz százalékos szolgáltatást kell nyújtani. Vagyis egyetlen óra sem maradhat el. Ez nyilvánvalóan teljesíthetetlen. Nem fogadtuk el. Erre közölték, ha megállapodás nélkül indítjuk a sztrájkot, annak súlyos következményei lehetnek. Ezért úgy döntöttünk, jogi segítséget kérünk, és a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz fordultunk. Öt napon belül válaszolnak arra: kötelezhet-e minket a minisztérium ilyen feltételek teljesítésére.

- Ha a bíróság erre igent mond, vég nélküli tárgyalásokba kezdhetnek az EMMI-vel. A Fidesz-kormány által módosított sztrájktörvény ugyanis kimondja: amíg a fenntartó és az alkalmazottak közt nincs megállapodás az elégséges szolgáltatásokról, addig nem lehet demonstrálni.

– Bízunk az igazságszolgáltatásban. A szaktárca és a hozzá tartozó az oktatási államtitkárság mindent elkövet, hogy megfúrja a pedagógusok sztrájkját. Hoffmann Rózsa nemrég azt nyilatkozta: össze kell írni azoknak a tanároknak a névsorát, akik a demonstrációkban részt akarnak venni. Ez abszolút törvénytelen: a sztrájkjog tilt minden ilyen listázást. Az utóbbi napokban egyre nőt rajtunk a nyomás. Fenyegetéseket kapunk. Volt olyan iskolaigazgató, akit felhívtak: döntse el, hogy a PDSZ tagja akar maradni, vagy igazgató.

- Ki hívta fel a kollégáját?

– Hadd ne válaszoljak erre: mindenki félti az állását. De nem adjuk fel, és nem mondunk le a sztrájkról, csak egyelőre várakozunk. Amióta sztrájkot hirdettünk, körülbelül húszan léptek ki a PDSZ-ből, ugyanakkor több százan léptek be hozzánk. Érezzük az emberek szolidaritását, és ez sok erőt ad nekünk.